TARTALOMJEGYZÉK:

1 A házirend célja *

2 A házirend tartalmi elemei *

2.1 A tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének szabályai, eljárási rendje. *

2.2 Az iskolai munkarenddel kapcsolatos szabályok *

2.3 Mulasztások igazolása *

2.4 Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok *

2.5 A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályok, eljárások *

2.6 A tanulói kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok, eljárások *

2.7 Az iskolai diákközösségek és a diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok *

2.8 A napközi *

2.9 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatalának szabályozása *

2.10 A tanulókra vonatkozó védő és óvó előírások, szabályok *

2.11 Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok *

2.12 A házirend nyilvánosságával kapcsolatos szabályok *

3 Záró rendelkezések *

3.1 Házirend hatálya *

3.2 A felülvizsgálat és módosítás rendje, *

3.3 Elfogadás, jóváhagyás *

 

 

 

“Iskolánkban a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket nevelni, akik társadalmi helyzettől, politikai elkötelezettségtől független tudományos és gyakorlati tapasztalások birtokában, olyan alapkompetenciákkal bírnak, melyek megnyitják előttük az utat az országon belüli és kívüli boldogulás lehetősége felé ugyanúgy, mint a helyben maradás feltételeinek megteremtéséhez vezető úton.”

/Pedagógiai Program/

1 A házirend célja

A közoktatási törvény érvényes rendeletei alapján szabályozza az iskola mindennapi működését és biztosítsa a működéshez szükséges jogi kereteket.

Tartalmazza a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

2 A házirend tartalmi elemei

2.1 A tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének szabályai, eljárási rendje.

· A tanulói jogviszony a beiratkozás napjával kezdődik, de gyakorlása bizonyos estekben az első tanév megkezdésének első napjától van érvényben.

· Az általános iskola első osztályába való beiratkozás időpontjáról a jegyző határoz, döntése után az iskola igazgatója az óvodában és iskolában közzétett hirdetésen értesíti a szülőket.

· A szakiskolában a felvételi kérelmet jelentkezési lap beadásával kell jelezni. Felvételi vizsga nincs. Az induló szakiskolai képzésről a megyei, országos felvételi tájékoztatóból értesülhetnek a szülők, diákok, illetve személyes érdeklődés útján nyílt napon. A felvételről az igazgató írásban értesíti a tanulót.

· Más iskolából való átvétel - kiskorú tanuló esetében - a szülő írásbeli kérelme valamint - nagykorú tanuló esetében - a tanuló írásbeli kérelme alapján történik. A kérelmet személyesen kell az iskola igazgatójához benyújtani. Az átvételről az igazgató dönt a tantestület véleménye alapján. A döntésről 5 munkanapon belül kell értesíteni a kérelmezőt, az indok megjelölésével. A döntés ellen kifogással élhet a kérelmező a jegyzőhöz benyújtott kérelemmel.

· Kirívó magatartási probléma miatt más iskolából elküldött tanulót nem vesz át az iskola.

· Átvétel esetén a tanulónak a helyi tantervnek megfelelő felszerelést be kell szereznie. Különbözeti vizsga letételéről valamint annak időpontjáról a szaktanár dönt.

· Megszűnik a tanulói jogviszony:

ha a szülő, - nagykorú tanuló esetében - a tanuló igazgatóhoz benyújtott írásbeli bejelentése alapján a tanuló másik iskolában folytatja tanulmányait

nem tanköteles korú tanulók esetében a törvényben előírt igazolatlan óraszámot meghaladó hiányzás esetén

fegyelmi eljárás keretében a nem tanköteles tanulók esetében a házirend súlyos, sorozatos megszegésekor

· Csoportba sorolás /idegen nyelvi, informatika, technika, szakmai gyakorlati órákon/ a létszám alapján történik.

 

2.2 Az iskolai munkarenddel kapcsolatos szabályok

Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig vannak nyitva.

Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 730 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. A tanulók felügyeletét az ügyeletes nevelők látják el. Munkájuk 730-kor kezdődik és az utolsó tanítási óra előtti szünet végéig tart.

Az iskolába a tanulóknak reggel 730 óra és 745 óra között kell megérkezniük. A tanulók ezen idő alatt az udvaron gyülekeznek, majd sorakozó után az osztályteremben tartózkodnak az óra kezdésig. Az első tanóra 800 órakor kezdődik. A tanórák 45 percesek, köztük 10 perc szünet van, kivéve a 2. szünetet, ami 20 perces.

Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

· 1. óra: 800 — 845

· 2. óra: 855 — 940

· 3. óra: 1000 — 1045

· 4. óra: 1055 — 1140

· 5. óra: 1150 — 1235

· 6. óra: 1245 — 1330

· 7. óra: 1340 — 1425

Az óraközi szünetekkel a tanulók maguk rendelkeznek. A második óraközi szünet a tízórai szünet, melynek első 10 percében a tanulók a tantermekben tanári felügyelettel tízóraizhatnak. Ebben az időszakban az udvaron tanári felügyelet nincs. A szünetekben, ha az időjárás engedi, a tanulók az udvaron tartózkodnak. A szünet végén sorakoznak, majd az órát tartó pedagógus vezetésével a tanterembe vonulnak.

A tanórák szünetében mindenki köteles az udvarra kimenni.

A tanórai munka feltételeinek megteremtéséért a hetesek felelősek

Feladatuk:

§ a terem szellőztetése,

§ az óra megkezdése után 5 perccel, ha nincs nevelő értesítik az igazgatóságot,

§ a tábla tisztántartása, kréta biztosítása,

§ óra elején jelentik a hiányzókat,

§ a virágok öntözése,

§ az utolsó óra után becsukják az ablakot.

Az iskola kapuja a délelőtti tanítás ideje alatt 8,00 órától 1330 óráig zárva van. Ezen időszakban kapuügyelet működik. Az ügyeletet szakiskolás tanulók látják el.

Feladatuk:

Beengedik, útbaigazítják az iskolába hivatalos ügyben érkezőt,

Az engedéllyel rendelkező tanulót kiengedik.

A délutáni időszakban 1400-1620-ig ugyancsak zárva tart a kapu, az ügyeletet a napközis tanulók látják el.

A tanuló az iskola területét -tanítási idő alatt indokolt esetben- csak engedéllyel /szóbeli vagy írásos/ hagyhatja el. Az engedélyt szünetben az ügyeletes nevelőtől, tanítási órákon az adott szaktanártól és osztályfőnöktől kérheti a tanuló.

A tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról, a tanévnyitó tantestületi értekezleten az igazgató javaslatára a tantestület dönt az éves munkaterv figyelembevételével.

A napközis tanulók felügyeletét az utolsó tanítási órájuk után a napközit vezető tanár veszi át. A napköziben a tanulási idő 1400-1500-ig tart. Ha a tanulónak ebben az időszakban délutáni elfoglaltsága van / szakkör, különóra / akkor is köteles napirend módosítás segítségével a napköziben felkészülni a másnapi óráira.

A tanítási napokon –hétfőtől csütörtökig –1630-ig tart a napközis munkaidő, melyet minden napközis tanuló köteles az iskolában tölteni. Pénteken 1600 óráig egy csoportban biztosítja az iskola napközit.

Az iskolán kívüli, de iskolai szervezésű rendezvényeken /osztálykirándulás, DÖK rendezvényei, múzeumlátogatás, iskolai kirándulás / tilos a dohányzás, szeszesital, drogfogyasztás, az egymással szembeni durva viselkedés.

Egyes iskolai ünnepségek, rendezvények előkészítéséért, lebonyolításáért a munkatervben meghatározottak szerint egy-egy osztály a felelős. A tanítási időben tartott rendezvényeken, ünnepségeken való részvétel kötelező az iskola minden tanulója számára. Az adott tanév munkatervében szereplő többi rendezvényen a részvétel önkéntes. Az iskola ünnepi öltözéke: lányoknak: sötét szoknya, vagy nadrág, fehér blúz, fiúknak: sötét nadrág, fehér ing.

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg és ezt a szünet megkezdése előtt az érintettek tudomására hozza.

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 800-1500 óra között.

Az intézmény minden tanévben egy munkanapot tanulmányi kirándulás céljára biztosít. A tanulmányi kiránduláson való részvétel a tanulók számára kötelező, a finanszírozási feltételek megteremtésére pedig évi két hulladékgyűjtést szervez az iskola. A hulladékgyűjtés bevételének 50%-át valamennyi osztály köteles a tanulmányi kirándulás költségeire fordítani.

2.3 Mulasztások igazolása

A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell.

A szülő egy tanévben gyermekének 3 tanítási napot igazolhat.

Az orvosi igazolást a mulasztás utáni első napon, de legkésőbb 5 tanítási napon belül az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidőn belül nem igazolja távolmaradását.

Amennyiben a tanuló igazolatlanul késik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés idejét és azt, hogy igazoltnak vagy igazolatlannak minősül a naplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések időtartamát össze kell adni, amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül.

Igazolatlan mulasztás következményeiről év elején tájékoztatni kell a tanulókat, illetve a szülőket az első szülői értekezleten.

2.4 Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok

Az intézményben és annak egész területén tanórán és tanórán kívül tanulók csak felnőtt felügyeletével tartózkodhatnak, szabadidőben, hétvégi időpontban csak szervezett rendezvényen vehetnek részt.

A tornateremben, számítógépes teremben, tankonyhában, technika műhelyben csak tanár jelenlétében tartózkodhatnak. Az iskolai sportpályát a tanulók csak tanári felügyelettel használhatják.

A tornateremben és a számítógépes teremben váltócipő használata kötelező. A testnevelés órára az iskola egyen öltözéket kér -kék nadrágot és fehér pólót. A tankonyhában az előírásnak megfelelő öltözék /fehér köpeny, sapka, kendő / használata kötelező. A szaktanár felelősöket választ az osztályok tagjaiból, akik, az órára szükséges eszközöket a terembe viszik, a tanár beérkezéséig ők felelősek azok megóvásáért.

Az órai munkához szükséges szemléltető eszközöket a tanulók a szaktanár irányításával használhatják.

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

§ az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,

§ az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

§ a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

§ az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.

Az utolsó óra után a székeket a padra fel kell tenni, a padból a szemetet ki kell szedni és a szemétkosárba helyezni.

Az iskola berendezési tárgyainak nem rendeltetésszerű használata, illetve szándékos kár okozása esetén tanuló a kárt köteles megtéríteni.

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

2.5 A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályok, eljárások

A tanuló joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje, tárolja, kérésére tájékoztatást kaphat a róla nyilvántartott adatokról, szaktanárától felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről, ezzel összefüggésben osztályfőnökén keresztül betekinthet az osztálynaplóba.

A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőséhez és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását.

A tanuló családi indíttatásra vagy belső meggyőződésből, bármely vallási felekezet, gyermekszervezet tagja lehet., Ebből fakadó viselkedésével, gondolkodásával azonban ne sértse társai jogait.

A tanuló minden őt érintő kérdésben véleményt nyilváníthat úgy, hogy ne sértse mások érdekeit, ne zavarja vele a tanítási órák rendjét. A véleménynyilvánításra felhasználhatja az iskolai gyűléseket is. A tanuló az általa felvetett kérdésekre választ kell, hogy kapjon a törvény biztosította időn belül. (30 nap)

A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselő útján - jogszabályban meghatározottak szerint - rész vegyen az őt érintő döntések meghozatalában. E joga érvényesülése érdekében az iskolában diákönkormányzat működik. A tanuló választó és választható a diákönkormányzatba, a választás szabályait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

A véleményezési jog gyakorlására az érintett tanulók 50 százaléka plusz egy fő minősül a tanulók nagyobb közösségének.

Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőt és a tanulót a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről.

§ Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

§ Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

§ Az adott tanévben a szabadon választott órákra való járás kötelező, évközben nincs lehetőség a megszakításra.

A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat írásának idejét és témáját a dolgozatírás előtt 5 munkanappal megismerje.

Naponta legfeljebb két témazáró íratható, ezek időpontját a tanárnak 5 munkanappal korábban a naplóban jelezni kell. Kettőnél több ugyanarra a napra bejegyzett dolgozat esetén előnyt élveznek a kisebb óraszámú tantárgyak. Dolgozatnak minősül minden olyan írásbeli számonkérés, amely három vagy annál több óra anyagának elsajátítását ellenőrzi.

A dolgozatot a tanár két héten belül köteles kijavítani, és eredményét ismertetni. A röpdolgozat egyenértékű a szóbeli feleltetéssel.

A tanuló joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A jutalmazás részletes szabályait az iskola pedagógiai programja tartalmazza.

2.6 A tanulói kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok, eljárások

A tanuló legfontosabb munkája a tanulás. Ebből fakadó kötelességei, hogy

§ minden tanórára képességei szerint felkészüljön

§ minden tanítási órán felszerelése hiánytalan legyen

§ a tanítási óra menetét ne zavarja beszélgetésével, levelezéséve

§ a kötelező és választott foglalkozásokon fegyelmezetten dolgozzon.

Gyakori felszerelés és házi feladat hiány esetén az osztályfőnök/szaktanár a szülőt értesíti.

Ellenőrző hivatalos irat, rongálása /firkálás, díszítés / tilos! Az ellenőrzőbe történő bejegyzéseket a tanuló köteles hetente a szülővel aláíratni Elvesztését jelenteni kell az osztályfőnöknek, pótlását a tanuló fizeti.

A tanulók egymással szemben kölcsönös felelősséggel tartoznak.

Tilos a verekedés, a társ gúnyolása családi élete, vallási hovatartozása, testi felépítése miatt.

Szünetekben játékával ne veszélyeztesse társai testi épségét.

A tanuló kötelessége, hogy az intézmény vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. A tanuló tartózkodjon a tiszteletlen szavak használatától, társaival, tanáraival, az iskola dolgozóival szemben.

A tanuló köteles jelezni nevelőinknek vagy más iskolai alkalmazottnak, ha az iskola területén veszélyt, vagy veszélyt okozó tevékenységet, balesetet észlel.

A tanórán csak az órai munkához szükséges eszközöket használhatja a tanuló. A gyűrű, nyaklánc, óra használata balesetveszélyes, ezért tilos a technika, testnevelés és szakmai gyakorlati órákon. Rágógumizni tanítási órán nem lehet

Az iskola egész területén tilos napraforgót fogyasztani, dohányozni, szeszesitalt, kábítószert fogyasztani.

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, a jelentkezés egy tanévre szól.

A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

Az iskolai büntetések részletes szabályait az iskola pedagógiai programja tartalmazza.

2.7 Az iskolai diákközösségek és a diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok

Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet:

§ szakkör

§ érdeklődési kör

§ önképzőkör

§ énekkar

§ művészeti csoport stb.

A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége.

A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.

A diákkör minimum 5 tanuló részvételével indulhat

Az iskolai diákkörök ingyenesek

A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti

A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.

A tanulók érdekvédelmét és tanórán kívüli szabadidős tevékenységét szervező közösség a diákönkormányzat.

Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzativezetőség irányítja.

A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, eszközeit rendezvényein térítésmentesen használhatja.

A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti és a felnőtt fórumokon a képviseletet ellátja. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

Minden tanév májusában a diákönkormányzat diákközgyűlést hív össze, melynek előkészítését, lebonyolítását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet szabályozza.

A Diákönkormányzat egy tanítás nélküli munkanap /gyermeknap / programját a tanulók igényeinek felmérésével állítja össze minden tanévben.

Az iskolai sportkör tagja lehet minden tanulója az iskolának. A sportköri tagsági díj évente 300 Ft, tagdíjat minden év október 31-ig kell a Balkay Pál Művelődés és Oktatásfejlesztő Alapítvány számlájára befizetni.

2.8 A napközi

A tanulók a napközis ellátás igénybe vételét az előző tanév végén jelzik, az adott tanév elején véglegesítik. Indokolt esetben tanév közben is kérheti a szülő gyermeke napközis elhelyezését. Az iskola a napközi otthonba minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz A kedvezményes étkezés igénybevételéhez a szülői nyilatkozatot az iskola igazgatójának kell benyújtani. Az önkormányzattal való egyeztetés után a döntésről a szülőt írásban tájékoztatja az iskola.

A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján távozhat. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására a napközis nevelő adhat engedélyt.

A napköziben a tanulók a tanulási időben elkészítik írásbeli házi feladatukat, valamint felkészülnek a következő napi feladatokra. Az írásbeli házi feladatokat a tanulók – ha szükséges tanári segítséggel – önállóan készítik el. Az írásbeli házi feladatokat a napközis nevelő mennyiségileg ellenőrzi, a feladatok minőségi ellenőrzése a tanítási órán történik.

Ha tanuló a délutáni elfoglaltságai miatt nem készül fel a másnapi órákra ezt a szülővel az üzenő füzetben közölni kell.

Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén „Kiváló napközis tanuló” jutalomban részesíthető.

2.9 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatalának szabályozása

A tanuláshoz nem szükséges tárgyak a tanítási órán nem használhatók!

A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre a nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik.

Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot az órát tartó nevelő utasítására a tanítási óra végéig a tanári asztalra kitenni.

A tanulók tanuláshoz nem szükséges dolgokat az iskola titkárságán megőrzésre leadhatják.

Az iskola nem vállal felelősséget a tanuláshoz nem szükséges tárgyakban bekövetkezett kárért.

Mobiltelefon az iskolába behozható, használata a tanítási órán tilos. Amennyiben a tanuló telefonját használja órán, illetve annak jelzése a tanítást zavarja az órát tartó pedagógus a tanulót felszólítja a telefon kikapcsolására, és dönthet fegyelmező intézkedés megtételéről.

Nagyobb értékű tárgyak /ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb./ valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével, saját felelősségükre hozhatnak.

A tanulók az iskolába kerékpárral a szülő felelősségével járhatnak.

2.10 A tanulókra vonatkozó védő és óvó előírások, szabályok

A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet az iskolaorvosnál vizsgálatra, illetve tanácsadásra, valamint rendszeres időközönként az iskola által szervezett szűrővizsgálaton vehet részt. A szűrővizsgálatok időpontjáról és tárgyáról az osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulót és a szülőt. A szűrővizsgálatokon való részvétel minden tanuló elemi érdeke.

Az 1. 3. 5. 7. osztályok évente szűrővizsgálaton, a 8. osztályosok pályaalkalmassági szűrővizsgálaton vesznek részt. A szűrővizsgálatokon felmerült problémáról a szülő személyesen kérhet tájékoztatást az iskolaorvostól.

A tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 2-3 alkalommal az iskolai védőnő végzi.

Az iskolából tanítási időben a gyermek orvosi vizsgálatra csak a szülő írásos vagy személyes kérésére mehet el. A vizsgálat tényét az ellenőrző könyvében a vizsgálatot végző orvossal igazoltatja.

A tanulók a gyermekjóléti szolgáltatásokat igénybe vehetik. A gyermekjóléti szolgálat és iskola közötti kapcsolatot a tanuló osztályfőnöke látja el, alkalomszerű vagy meghatározott időnkénti megbeszéléseken.

A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét és egészségét, haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet illetve balesetet észlelt. Megsérült, rosszul érzi magát (amennyiben állapota lehetővé teszi).

A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat, melyek az iskola szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezik. Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályzatok tartalmát.

Az udvaron tilos a labdajáték, hógolyózás.

A tanuló ismerje az épület kiürítési tervét és vegyen részt annak évenkénti gyakorlatában. Rendkívüli esemény /pl. természeti katasztrófa, tűz,- robbantással történő fenyegetés/ esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

2.11 Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok

A napközis, menzás térítési díjat az iskola fenntartója állapítja meg, amelyet a polgármesteri hivatal pénztárában kell befizetni minden hónap 10. napjáig.

A nyolc óra után érkező tanulóknak étkezést csak abban az esetben tudunk biztosítani, ha előzetesen jelzik, hogy azt a távollét idejére is igénylik.

2.12 A házirend nyilvánosságával kapcsolatos szabályok

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek /tanulónak, szülőnek az iskola alkalmazottainak/ meg kell ismernie.

A házirend egy-egy példánya megtekinthető:

§ az iskola irattárában,

§ az iskola nevelői szobájában,

§ az iskola igazgatójánál,

§ az iskola igazgatóhelyetteseinél,

§ a szakiskola nevelői szobájában

§ az iskolai szülő szervet vezetőjénél.

A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. A szülőnek átadott példány a könnyebb kezelhetőség érdekében a házirend tömörített változata.

Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékozódni kell, tájékoztatást adni pedig

a tanulóknak osztályfőnöki órán,

a szülőknek szülői értekezleten.

A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnöknek meg kell beszélnie:

a tanulókkal osztályfőnöki órán,

a szülőkkel szülői értekezleten.

A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

3 Záró rendelkezések

3.1 Házirend hatálya

A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.

A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez.

A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

3.2 A felülvizsgálat és módosítás rendje,

Jelen házirend 2005 január 3-án lép hatályba és visszavonásig érvényes.

Az érvényben levő házirend felülvizsgálatát minden tanév szeptember 30-ig az iskola vezetősége, a diákönkormányzat és a szülői szervezet elvégzi

A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó írásban tehet javaslatot a diákönkormányzatnál, vagy az iskola igazgatójánál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

 

3.3 Elfogadás, jóváhagyás

A Kossuth Lajos Gimnázium Szakképző Iskola Általános Iskola és Kollégium Balkai Pál Általános Iskolája és Szakiskolája házirendjének elfogadása és jóváhagyása:

Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete …….év………hó…….napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: …………………………….

………………………………

nevelő testület képviseletében

Az iskola házirendet az iskolai diákönkormányzat …….év…..hó…..napján tartott ülésen megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt: ……………………………

…………………………….

diákönkormányzat vezetője

Az iskolai házirendet a szülői munkaközösség iskolai vezetősége …….év………..hó …..napján tartott ülésen megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt:……………………………..

…………………………….

iskolai SZMK elnök

A Kossuth Lajos Gimnázium Szakképző Iskola Általános Iskola és Kollégium Balkai Pál Általános Iskolája és Szakiskolája házirendjét Tiszaörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete ……év……………hó…..napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt. ……………………………..

 

……………………………..

fenntartó képviselője