A tiszaörsi népoktatás 260 éve

 

1./ Gyökerek:

A plébániai iskolák létrehozása már Szent István korában elkezdődött, azzal a céllal, hogy a ifjakat alkalmassá tegyék a papi pályára. Ezekben az iskolákban a falusi plébánosok oktatták- nevelték a náluk jelentkező ifjakat és igyekeztek őket saját szintjükre felhozni. Az oktatott tárgyak a következők voltak: olvasás, éneklés, egyházi szertartások, alapvető latin egyházi szókincs, liturgikus szövegek, énekek /18/. A XVI. sz.-ban hasonló tananyagot oktattak, de újabb feladatokról is szó esett: „… a rátok bízott népnek minden vasárnapon és ünnepnapon igyekezzetek okosan prédikálni a szent lecke, vagy más szentírási szöveg alapján”/19/. A prédikáció nép-nyelven teljesítendő feladat volt.

 

Mivel Tiszaörs az Árpád-korban jelentős település volt /Só-út/ rendelkezet önálló plébániával és működhetett plébániai iskola is, de ezt írásos dokumentum nem támasztja alá. A név vallásos nevelését szolgálta a XVIII. sz.-ban készült IMAKÖNYVEK egy része, melyek különféle tanulságokat, javaslatokat tartalmaznak a jámbor, jó kereszténnyé való neveléssel kapcsolatban. Egy-egy ájtatosság ima után találhatók a tanácsok /20/.

A török kiűzése körüli harcokban a település teljesen elnéptelenedik. 1635-től 1686-ig összeírások nem említik. Ekkor tejed el a reformáció ezen a területen. Az új vallás hívei vallásuk létezését, jövőjét az ISKOLÁZTATÁSBAN látták. A katolikus egyház a török időkben szenvedi el mind emberben mind anyagiakban a legnagyobb veszteséget. Nem a kis falusi iskolák létesítése a legnagyobb gondja. Tiszaörs újratelepítésének kulcséve 1719. Ekkor a szomszédos református településekről /Kunmadaras, Derzs, Szentimre/ református vallású családok népesítik be, az egri püspökséghez tartozó falut. Az egri püspök-földesúr több mint négy évtizedig hagyja, hogy saját birtokán fejlődjön a református hitélet és a református iskola. 1746-ból valók az adatok, amelyek református iskola működését bizonyítják:

A lakosság száma: 130 Gyerekek száma 30 Iskolások: 30

 

1762-ben két tanító oktat. A lányokat Forgács Erzsébet. A lányok oktatási ideje 2 év. Kötelező tantárgy: OLVASÁS: /első évben megtanultak olvasni, második évben gyakorolták az olvasást. Szabadon választott: ÍRÁS. Amikor a BIBLIA és a KÁTÉ olvasását összevonták új tantárgyat alakítottak ki a VALLÁSTANT. Az eredményes oktatást egy-egy helytartótanácsi rendelet is segítette.

 

1732-től van érvényben az a parancs, amely a FÖLDESURAT, iskola és tanítólakás építésére és fenntartására intette. De az ellenreformáció idején, az egri püspök ezt saját birtokán elutasította. A reformátusok csak önerőre támaszkodhattak. A tanítás ISKOLAHÁZBAN folyt, ahol a tanító is lakott. A tanító egyben KÁNTOR és JEGYZŐ is, mert csak így tudott megélni.

 

1732 után egyre több ösztönzés érkezett a Helytartótanácstól a szolgabíráktól. Tiltsák meg a tanulók mezei munkára való bevonását tanév idején! A tanítókat ne a szülők, hanem a község testülete fizesse. Az 1765-ös összeírásban 62 család felsorolása található, akik 4 kivételével kálvinisták voltak. A felsorolás 12. tagja STEPHANUS KÁLLAI /prédikátor/ lelkipásztor, 14.MICHAEL CSEPÉNYI /rektor/ tanító, 14. MICHAEL KIRÁLY /leánytanító, egyházfi, harangozó/. 1766-ban püspöki parancsra itteni munkájukat abba kellett hagyniuk, karhatalommal eltávolítottak. A fő egyházmegye /EGER/ érvényesítette, „AKINEK A VIDÉKE, ANNAK A VALLÁSA” egyezményt. Eszterházy Károly püspök 1767. II. 16-án PLÉBÁNIA építését rendeli el Tiszaörsre. 1767 végén 296 főnyi református vallású lakosság mellett 26 fő katolikus hitű is él a faluban. A reformátusok kiűzése 1767-68-ban tart, a katolikusok betelepítése pedig 1771-ig történik, majd ezt az 1804-ben felállított Kassai Káptalan is szorgalmazza. Egyházmegyei rendelkezés értelmében a híveik más vallásnak iskoláiba nem járhattak. Így fordulhatott elő, hogy 1770-ben a KATOLIKUS ISKOLÁBA, HERING ANDRÁS mindössze 12 gyermeket oktatott /21/.

 

2./ Rátio Educationis /1777/

A magyar közoktatásügy rendezése a felvilágosult abszolutizmus szellemében Mária Terézia idején, uralkodói elképzelésének szellemében történt meg 1777-ben. Jelentőség: -az egész magyar közoktatásügyet egységesen rendezte, -az országot az állami szabályozás érdekében tankerületekre osztotta.

Iskolarendszere:

1./ alapiskolák: /népnyelvű vagy anyanyelvű iskolák/,

3 típusa volt, 3-3 évfolyammal,

- egy tanítós falusi iskolák,

- két tanítós mezővárosi iskolák,

- három tanítós városi iskolák.

2./ Középiskolák:

- kisgimnázium,

- gimnázium,

- főgimnázium /tankerületek székhelyein/

3./ Felsőfokú oktatás:

- királyi akadémiák,

- egyetemek.

Az anyanyelvű iskolákban /TISZAÖRSÖN is/ megkövetelték az OLVASÁS, ÍRÁS, SZÁMTAN, ERKÖLCSTAN, ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK, tanítását. Az I. rendelet foglalkozott még az oktatás, nevelés alapelveivel, módszertani utasításokat adott az iskola és a családi nevelés kapcsolatához, a gyerekek szabadidejének felhasználáshoz, a jutalmazás és a büntetés elveihez. Az egytanítós falusi iskolákat nemzeti iskolának is hívták, mivel az oktatás a nép nyelvén folyt. A későbbi népiskola elnevezés is innen ered. Az I. Rendelet 88 §-a előírta, hogy minden falusi iskolában meg kell tanítani:

- a betűk ismeretét, a szótagok összevonását, valamint a nyomtatott és kézzel írt

szövegek folyamatos olvasását,

- a szabatos és tetszetős írás készségét,

- számtanból az alapműveleteket, tekintettel a falusi gazdálkodásban és ehhez

hasonló sokféle ügyben való felhasználásra.

A HITOKTATÁS az első helyen szerepelt. Ezt a plébánosok kötelességévé tették, de a canonia visitációk jegyzőkönyvei a tanítók ebbéli tevékenységét is kiemelten vizsgálták. Fontos közérdek, hogy a paraszt fiatalság társadalmi helyzetének megfelelő oktatását

kapjon. Kellő időben tanulja meg, hogy KINEK, MIVEL tartozik!

- Istennek,

- Saját magának és másoknak,

- A földesurának,

- Az uralkodónak,

- A hazának,

- A szüleinek.

A plébánosok /egyház/ és a megyék /állam/ feladata, hogy közköltségén iskolákat létesítsenek ahol még nincs, a felállítottakat pedig méltányosan támogassák. /22/ Az I. Rendelet legagilisebb képviselője éppen az egri püspök, gróf Eszterházy Károly volt /1761-1799/. Megkezdte az egri Lyceum építését, hogy elegendő tanító legyen az új feladatok ellátására. A püspöksége területén csak katolikus iskolák működését engedélyezte.

1785-ben Tiszaörsön felépíttette a kétszobás iskolát, melynek egyike a tanítói lakás.

 

1806. II. Rato Educationis:

Főbb elvei:

- ingyenes népoktatás /ne a községek, hanem az állam tartsa fenn az iskolákat/,

- legyen tanulhatóbb a tananyag és a mindennapi életre készítsen fel,

- az anyanyelv fontossága /1844-től hivatalos állami nyelv lett a magyar!/

 

1828. Az iskolának 147 tanulója van, de a 6-12 évesek száma 228. A szülők szegénysége, ruházat hiánya télen, mezei munkák tavasszal és nyáron hátráltatják a beiskolázást. A tanításban a kántortanító mellett egy fiatal segédtanító is munkálkodott. 1843. A Kassai Káptalan új iskolát építtetett. Ekkor egy kántortanító oktat. A tanító már nem a szülőktől, hanem a községtől kapta a járandóságát. Földhasználói joga volt. Az 1839-es határtérkép mutatja, hogy a tanítónak az Aszottas és Kisbogárzó között parcellája van, amit a faluközösség művel meg. Ehhez a szántóhoz járul a rét- és állattartású jog a közös legelőn. A tanév 7-8 hónap. November 01-n kezdődött és a következő év szeptember 20-án fejeződött be. De ez sem volt teljes, mert a 10 éven felüli gyerekek ősztől-tavaszig alig látogatták az iskolát a sokféle mezőgazdasági munka miatt. A hiányzások ellen a Helytartótanács is megrovóan emelte fel a szavát.

A tantárgyak a következők voltak:

- hittan: a katolikus anyaszentegyház szertatásai és szentírási történetek, oltár körüli

szolgálat /ministrálás/, egyházi énekek 7-12 órában,

- betűzés, foglalás, olvasás, írás, számolás heti 10-14 órában.

A tanító fegyelmezési eszköze leggyakrabban a verés volt, ennek szinte minden fajtáját alkalmazták. Szerepelt még a vesszőzés, térdepeltetés, a körmös, fülhúzás, hajtépés. A súlyosabb eseteket az ISKOLASZÉK is kivizsgálta. A főegyházmegye /Eger-Püspökség/ és a kassai Káptalan is arra kötelezte az egyházközségek plébánosait, hogy különítsék el a fiú és lány tanulókat. De ez épület hiányában Tiszaörsön nem következett be.

1851-ben a lakosság száma meghaladta az 1300-at, az iskolába 153 tanuló járt, egy

tanító keze alá.

1868-ban a lakosság száma meghaladta a 1600-at, és 231 tanulót jegyeztek be. Még ha

a tanulók 30-40 % jelent is meg a tanításon, elképesztően nagy a zsúfoltság, és csak egy tanító

oktat. Ez tarthatatlan állapot csak a XIX. sz. utolsó éveiben változik meg. /23/

 

3./ A kiegyezéstől az I. Világháborúig /1867-1914/

Az 1867-es kiegyezés után báró Eötvös József ismét kultuszminiszterséget vállalt. Az általa beterjesztett 38. sz. törvényeiket az Országgyűlés 1868-bn fogadta el /XXXVIII. TCC/ Közismert neve: Eötvös féle népoktatási törvény. A TCC. kimondta, hogy ha egy községben legalább 30 tanköteles korú /6-12 éves/ gyermek él és nincs más működő felekezeti iskola, elemi népiskolát kell felállítani. A népiskolai szervezet a 6-12 éves korú kötelező népiskolából és az erre épülő, a tovább nem tanuló 13-15 évesek számára szervezett ismétlő oktatásból állt. Az ismétlő iskolások télen heti 5, nyáron heti 2 órában tartott foglalkozásokon vettek részét.

Az oktatás irányítása három szintű volt:

- Minisztérium,

- Tankerületi Tanácsok,

- Iskolaszékek.

A TCC. Kimondta, hogy az iskolaállítás a községek feladata. Ám ha egy-egy településnek nincs elegendő anyagi forrása, akkor az állam segíti kötelessége megvalósításában. Tudomásul vette azt a hazai helyzetet, hogy felekezeteknek is van iskolaállítási és fenntartási joga. Ezzel szentesítette a párhuzamosan működő állami- egyházi iskolarendszert /24/.

A tiszaörsi iskola római katolikus felekezeti iskola 1770-től, az államosítására csak 1948-ban került sor. Már felekezeti iskolákat viszont már a TCC. Megjelenése után államosítottak, mert az egyházi főhatóságaik nem tudták anyagilag fenntartani. A tankötelezettség végrehajtásában a hatóságukat az élet engedményekre kényszerítette, a tanulók nyári mezőgazdasági munkákba való bevonása miatt. A tíz évnél idősebb tanulók az iskolaszék engedélyével a tanévből 2 hónapnyi felmentést kaphattak, viszont a felmentetteknek, vasárnap a vallású hitelességeiket teljesíteni kellett.

Az oktatás tárgyai:

- Hit- és Erkölcstan,

- Írás és olvasás,

- Fejbeli jegyekkel való számolás,

- Hazai pénznemek ismerete,

- Nyelvtan,

- Beszéd és értelemgyakorlatok,

- Hazai Földleírás és Történelem,

- Természetrajz elemei,

- Természettan /főleg a vidék sajátosságai/,

- Gyakorlati útmutatások a mezei munkákra, a gazdaság és kertészet köréből,

- A polgári főbb jogok és kötelességek,

- Ének,

- Testgyakorlat /katonai gyakorlat/.

1893-ban a felekezeti tanítók fizetését rendezik, az állami tanítókét több esetben is:

- lakás,

- ¼ holdnyi kert, vagy lakáspótlék,

- minimum 300 Ft jövedelem + 10 %. pótlék.

A kántortanító földhasználatot is kapott, plusz stóla jövedelme is volt. Az iskolákat királyi /állami/ és egyházmegyei /egyházi/ tanfelügyelet ellenőrizte. A királyi tanfelügyelet észrevételeit csupán felterjesztette az egyházmegyéhez, mert gondosan  vigyázott arra, hogy a felekezeti autonómiát meg ne sértsék. A tényleges intézkedéseket a főegyházmegye Tanfelügyelői Hivatala eszközölhetett, melynek székhelye: EGER volt. A tanfelügyelő az egri Lyceum mindenki igazgatója volt. A főegyházmegye kerületekre volt lebontva, s az iskolák ügyeit a helyettes tanfelügyelők intézték, akik alperesi címet kaptak, és a kerület egy-egy plébániáját is vezették. Tiszaörs a Tiszántúli Tankerülethez tartozott 17 településsel együtt /25/.

 

A tiszaörsi plébánosok közül Kanizsay Károly Törcsváry Tivadar, és az I. Világháború utolsó éveiben Szepessy Antal kapott ilyen megbízatást. Kanizsay Károly esperes helyettes tanfelügyelői munkája mellett kiemelkedő tudományos munkát is végzett 36 éves tiszaörsi plébánossága idején. Tagja volt a Magyar Történelmi és Természettudományi Társaságnak. Kutatta a település és egyháza múltját, lefordította Örsi Imre latin nyelvű végrendeletét, régészeti leleteket gyűjtött és küldött a Nemzeti Múzeumnak. Több alapítványt is tett. Pl: „a tiszaörsi szorgalmas és jó magaviseletű haladó osztálybeli tanulók ösztöndíjára”. /26/ 1879-ben a falu legmagasabb helyére, a Kálvária-domra, saját jövedelméből Kápolnát emeltetett és szereltetett fel. Fenntartására pedig 600 Ft-os alapítványt hozott létre. Az alapítvány az államosítással megszűnt. Az egyház anyagi erőforrásai beszűkültek. A Kápolna állaga romlott, különösen 1972 után amikor is a Kápolnás-temető már nem funkcionált. Az idő vasfogát a vandalizmus is fokozta. Személyes élményem volt látni a szétdúlt kriptát, a kiforgatott koporsót a 70-s évek közepén. Ágfay plébános munkássága alatt a helyzet konszolidálódott. 2005-ben EUs támogatásból és a falu lakóinak segítségével ismét eredeti méltóságában áll a Kápolna és a Stációk. Kanizsay Károly nemcsak magának állított örök nyughelyet, hanem az egyház dicsőségének is. Mint plébános-igazgató az Ő érdeme, hogy az eddig egy osztályos elemi népiskola 1884-től kétosztályossá fejlődött. Ez évben 337 tanulója volt az iskolában.

I. osztálycsoport: Chikán Antal kántortanító /emléke még él Tiszaörsön/

II. osztálycsoport: Kinevezett vagy helyettesítő tanítók tanítanak:

Kuzsárszky Brtalan, Erdősy Gyula, Róth György, Pap Endre, Plank József /az Ő aláírása látható a XIX. sz. végi Anyakönyvekben. Az egri egyházmegye területén 1786-tól az iskolák munkáját Iskolaszék segítette.

 

1869-ben a tiszaörsi Iskolaszéknek dönteni kellett, hogy az iskola állami vagy felekezeti legyen. A felekezeti mellett döntöttek, de közös fenntartással! Így a XIX. sz. végétől a tiszaörsi felekezeti iskolában már állami tanítók is tanítottak.

/Povezányi Mária, Major Beatrix/

Az iskolaszék /kb: 10-15 fő/ elnöke a plébános-igazgató volt. Tagjai: községi bíró, jegyző, orvos, kántortanító /aki a jegyzőkönyveket is vezette, a közösség módosabb köztiszteletben álló lakosai/ /27/

1907-ben a tagok:

Elnök: Törcsváry Tivadar plébános igazgató,

Világi elnök: Lengyel Ignácz,

Jegyzőkönyvvezető: Erdélyi Ferenc kántortanító,

Tagok: Bakos Mátyás, Zám Péter Szabó Antal, Mihalcsik Ignácz, Ugró Imre, Török

József, Lendvay János, Lengyel Bálint.

Az iskolaszék döntött:

- a rendelkezésre álló költségvetés felhasználásáról,

- karbantartásokról, építkezésekről,

- szegény tanulók segélyezéséről,

- tanulmányi ösztöndíjról, tandíjmentességről,

- tanítók és tanulók fegyelmi ügyeiről,

- tanítók pályáztatásáról /L.később Horváth Béla anyagait/ és felmentéséről.

Az 1896-os millenniumi év nemcsak az ország, hanem Tiszaörs életében is fontos fordulópont. Új iskola, Kántorház, és Pedagóguslakás épül. Ezek a részben ma is álló és funkcionáló épületek Törcsváry Tivadar plébános-igazgató munkássága idejére esnek. Az 1843-ban épült iskola a XIX. sz. végére a megnövekedett tanulói létszám következtében elviselhetetlenül zsúfolttá vált. A Községi elöljáróság ezért a Korcsmaházat és telkét ajánlja fel iskolaépítés céljára. Itt épül fel 25 m x 11,20 m-s három tantermes iskola, melyről a XX. sz. elején fénykép is készült. Mellette 2 szobás tanítói lakást, és gazdasági épületeket is építettek. A mai Kossuth u. 1/ . sz. alatti Kántorház is ekkor készült /18 m x 7 m/. Mindhárom épület alapvető hibája volt, hogy a lábazatot nem szigetelték és a falak ma is salétromosak. 1894-től három tanulócsoportban folyik a tanítás:

- I. osztály: Erdélyi Ferenc kántortanító /1919-ig/

- II-III. osztály: egy évig Szalai Anna, majd Hosszú Jánosné-Kuglics

Erzsébet /1926-ig/

- IV-V-VI. osztály: Plank József /1907-ig/

Egy tanterem berendezése:

- állami címer és katolikus kereszt /az utóbbit a Tanácsköztársaság idején kivittek a tanteremből,/ és mivel felekezeti iskola, az egri püspök arcképe /1906-ban Samassa József/, - térképek: Magyarország Vármegyéi, Európa térképe, Földgömb.

- Szekrényben: mértani testek, rovar- és növénygyűjtemény, zsebnagyító /napos

időben ezzel gyújtott pipára Horváth Béla tanító/ szórólencse, hangvilla.

- Falon: a Himnusz szövege, olajlenyomatos képek a magyar történelmi eseményekről, pl: vérszerződés.

Nyilvános nemzeti ünnep: Szent István napja

Március 11, majd március 15.

1904-től Madarak és Fák napja.

A tanév az 1890-es évektől szeptember 01-n kezdődik.

Az iskolaszék kimutatása alapján a XX. sz. fordulóján a tanítói fizetések:

o A kántortanító járandósága:

- törzsfizetése 4 p-ben 83 forint 94 krajcár,

- földilletmény kataszteri tiszta jövedelme: 135 forint 28 krajcár,

- terménybeli járandóság 600 forint,

- egyéb szolgálmányokért: 150 forint,

- lakbér 80 forint.

Összesen: 1.049 forint 22 krajcár.

o Az önálló tanító járandósága:

- törzsfizetés 240 forint,

- földilletmény kataszteri tiszta jövedelme: 143 forint 58 krajcár,

- lakbér: 50 forint.

Összesen: 443 forint 18 krajcár.

o A segédtanító járandósága:

- törzsfizetés a község pénztárából 100 forint,

- a kántortanítótól mosás fejében 20 forint,

- az iskolai pénztárból 20 forint,

- élelmezés 150 forint,

- fűtés 10 forint,

- lakbér 20 forint

Összesen: 320 forint. /28/

Ez időszak kiemelkedő személyisége Erdélyi Ferenc kántortanító. Eredeti neve: Vaszi, majd Szamossyra változtatja, és végül származását jelölő Erdélyire. Sokgyermekes szegény Székelyföldi családban született 1868. X. 05-én Csíkzsögödön. Egyik testvérének gyermeke, Vaszi Viktor, a kolozsvári Magyar Színház, majd a szegedi Nemzeti Színház igazgatója, végül a Magyar Operaház karnagya. Erdélyi kántor is rendelkezett zenei vénával, mert nemcsak verseket, hanem egyházi énekeket is szerzett. Ezek máig élnek a tiszaörsi katolikus liturgiában. Kassán végezte a tanítóképzőt. Első állomáshelye Csíksomlyó. Ma az erdélyi katolikusok /meg a magyaroké is/ búcsújáró helye. Felesége Berzeviczy Paula, 1870-ben született Münchenben. Édesapja tábornok, katonai attasé, aki 1867-ben Ferenc József magyar királlyá koronázási ünnepségén ott van a díszvendégek között. A Berzeviczy Gergely neves közgazdász és Berzeviczy Albert a MTA elnöke. Paula a család szegényebb ágából származik. Megismerkedésük Erdélyi tanítóval nem ismeretes, azt viszont a Hajdúszoboszlón ma is élő unokájuktól Horváth Máriától tudom, hogy az első gyermekük Ernő 1888. IV. 09-n Csíksomlyón született. Ezt követte még 11 élő szülés, amelyből Emike /1898. X. 01. Tiszaörs/, Paula /Pötyinéni 1902. XII. 18. Tiszaörs/ és András /1903. Tiszaörs/ maradtak életben. Mind a négy gyermeküket becsülettel felnevelték és kitanították. Az Erdélyi család 1890-ben Kőtelekre költözik. /ez az én Szülőfalum/. 1894-ben költöznek Tiszaörsre. Erdélyi Ferenc kántortanító Chikán Antal megüresedett álláshelyét foglalja el. 1896-ban beköltöznek az újonnan épített Kántorházba. A Korcsmaház telkén felépített 2 szobás tanítói lakást pedig Hosszú János pénzügyőr és felesége Kuglics Erzsébet tanítónő foglalja el. Kuglics Erzsébet 1866-ban született Baján. Eredetileg apácának tanult, de a rendből kilépvén tanítói képesítést szerzett. A falu lakói „Kisasszonynak” hívták. A család jó barátságot ápolt a mai MÁRVÁNY ÁBC helyén élt Lengyel Ignácékkal. Minden jelentős ünnepet együtt tartottak meg. A másik család, amellyel még szorosabb kapcsolatuk volt az Erdélyi család. Ez a kötelék azzal vált szorosabbá, hogy a család harmadik gyermekének Paulának a Hosszú család lett a keresztszülője. Mivel nekik gyermekük nem született, 1904 után amikor Erdélyiné Berzeviczy Paula súlyosan megbetegszik, a két éves Paulát magukhoz veszik, felnevelik, taníttatják és férjhez adják. Amikor Kuglics Erzsébet öregkorában magára

maradt, nevelt lánya Erdélyi Paula és férje Horváth Béla gondozza. Berzeviczy Paula 1919. II. 07-n, Kuglics Erzsébet 1931. III. 08-án halt meg. A Kápolnás Temetőben lévő közös sírjukra 1937. I. 22-n elhunyt Horváth Józsefné /Horváth Béla tanító édesanyja/ került harmadikként. Sírjuk Tiszaörs legrégebbi tanítósírja.

Erdélyi kántoron a cukorbetegsége hatalmasodott el. Olyannyira, hogy csak 1919-ig tudott dolgozni. 1922. III. 15-n hunyt el Budapesten kórházban. Hamvai a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszanak. Kántori munkásságának eredményeként megfigyelhető, hogy a kántori búcsúztatók egyes versszakait még Ő vetette először papírra. Külön említést érdemel Karácsonyi éneke, amely nélkül Tiszaörsön éjféli mise elképzelhetetlen. /Karácsonyi affertórium /felajánlás/.

Horváth Mária unokája hagyatékából ismertek még az alábbi szerzeményei:

- Kis Jézuskához /karácsonyi ünnepkör/ 1912 XII. 25.

- Harangszentelésre 1913. XI. 16.

 

A tanulói létszáma alakulása a XX. sz. első évtizedeiben:

I. II. IV. V. VI. Ismétlő

1897 110 80 70 130

I II. III. IV. V. VI. Ismétlő

1902 78 76 71 54

1910 73 135 110 67

1912 68 136 108 116

1913 62 126 102 129

1917 82 137 - -

1919 86 104 80 -

A hiányzókat figyelmeztetik majd pénzbüntetéssel súlytják. A tandíj 1907-ben szűnik meg. A legfontosabb iskolai dokumentum a Felvételi Napló volt. Az iskola Irattárában még találkozunk velük.

A tanulók eredményeinek minősítése eltért a maitól az érdemjegyek: 1/jeles/, 2/jó/, 3/csekély/ voltak /29/

Az elemi népiskola hatodik osztályában a következő tárgyak voltak: Hit- és erkölcstan, Magyar beszéd, Magyar írás, Magyar nyelv, Számtan, Mértan, Földrajz, Történet, Polgári jogok kötelességek, Természetrajt, Természettan és vegytan, Rajz, Ének, Kézimunka /kézügyesség/, Gazdaságtan /háztartástan/, Testgyakorlás.

A tanulók délelőtt 8,00-12,00-ig és délután: 14,00-16,00-ig jártak iskolába. /30/

1914-ben kitört az I. Világháború. Ekkor az ismétlő iskola szünetelt és felmentéseket is adtak az iskolába járás alól, mivel gyerekkezekkel kellett pótolni a frontokra kivitt férfikezeket. A záróvizsgák is hamarabb voltak. Pl: 1915. V. 01-n. A háborús évek alatt a gyerekeknek gyógynövénygyűjtési akciókat szerveznek. 1919-ben a Tanácsköztársaság ideje alatt a fakereszteket /nem előszőr/ elviszik a Templomba.

 

1907-ben érkezett a faluba Horváth Béla tanító. Az Ő pedagógiai pályája 1946-ig ível, ezért munkásságát a két Világháború között itt tevékenykedő pedagógusokéval mutatom be.

 

4./ A két Világháború közötti időszak bemutatása:

A Tanácsköztársaság leverése után a vallás és közoktatási miniszter eltörölte annak minden rendelkezéseit. Kötelezővé tette a vasárnapi és ünnepnapi istentiszteleteken való részvételt is.

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,

Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában,

Ámen!”

Így kezdődött a mindennapi tanítás. A „nem, nem soha” jelszó a Magyarországot ért törvénytelenségre hívta fel a figyelmet. Faliképek szemléltették az elcsatolások szörnyűségét. 1921-ben a Palament meghozta a testnevelési törvényt. Köznyelven: Levente-törvény.

Ennek értelmében az iskolahagyott fiúk, míg be nem vonultak katonának /23 éves korukig/, kötelesek voltak részt venni a heti két délutánon tartott honvédelmi előképzésen. Tiszaörsön 1923-től indult az intézményben. 1935-ig vitéz Horváth Béla tanító, majd 1944-ig Turán Béla tanító voltak. A foglalkozások célja a fizikai állóképesség fejlesztése, rendgyakorlatok, fegyverforgatás, kispuskalövészet. A vasárnapi misén való részvétel kötelező volt számukra. A hiányzásokat szigorúan büntették. A leventék gyakran rendeztek sportversenyeket. Egy ilyen versenyen Egerben az első helyezést szerezték meg. Az 1930-ban épült régi Kultúrház adott helyet a művelődésnek. Itt végzett máig elevenen élő néptanítói tevékenységet vitéz Horváth Béláné, Erdélyi Paula tanítónő.

 

Az 1930-as évek megnövekedett tanulói létszáma új iskola építését tette szükségessé. Itt találkozott a Klebelsbergi állami koncepció és a kassai káptalan szándéka. 1936 nyarán lebontják az 1896-ban épített tanító lakást, és helyébe felépítik a két tantermet és a hozzá kapcsolódó két szobás tanítói lakrészt. /az építés ideje alatt a Horváth Béla és családja a „régi” iskola nagytermében lakott/. Az építés fő koordinátora Mikula Mátyás plébános-igazgató volt. A 28m x 6 m-es épület utcára néző két tanterme /60 m2 –es/ és a köztük lévő 3 m x 4 m, összesen 12 m2 igazgatói iroda szolgálta az oktatást. Az épülethez merőlegesen kapcsolódott a két szobából, előszobából, konyhából, kamrából, filagóriából és pincéből állótanítói lakás. /21 m x 5 m/ Az udvaron volt még lóistálló, malac- és csirkeólak, szénatároló és a kertben volt a méhes. Az építés beruházási költsége 11.908,66 pengő, amelyből 8.000 pengő állami segély volt. Az iskola építésébe helybeli iparosok mint pl: Breczek András kőműves, Kabai István ácsmester, Falcsik Gyula asztalosmester is résztvettek /31./ Az épület utcai részén a tetőből egy téglatest formájú kőfal állt. Rajta a felírat: Római Katolikus Elemi Népiskola. A falon betonkereszt. A feliratot 1945-bn eltávolították, de a kereszt 1974-ig a helyén maradt. Átvészelte a legvadabb Rákosi időket. 1974 májusában a községi Pártbizottság üzent az új fiatal igazgatónak: „meddig tűri még, hogy egy állami iskolán kereszt díszelegjen?” És a kereszt sorsa bevégeztetett. Mivel már két épület volt, ezért neveket kellett adni. Az 1896-ban épület tett a „régi” iskola, a másik pedig az „új” iskola. Az újba járt az I. II. III. a régibe pedig az IV. V. VI. osztályok.

 

Egy tanuló iskolai felszerelése a XX. sz. elején egy palatáblából, palavesszőből és egy olvasókönyvből állt. A 20-as évek után a könyvek mellett megjelentek a füzetek, ceruzák, tolltartók. A lányok a felszerelésüket szalmaszatyorban, a fiúk pedig vászontarisznyában hordták. Ez utóbbival jól lehetett verekedni is. Nagyon sokan koratavasztól késő őszig mezítláb jártak iskolába. A sártisztító fakés a kötelező felszerelések közé tartozott. Járda a faluban nem volt. A tantermekben olajpadlózott porzott és rontotta a levegőt. A fűtés vaskályhákkal történt. Fási István volt a begyújtó, aki aprófát hozott, de a tüzelést már maguk a gyerekek végezték. A tanévet vizsga zárta. Ezen jelen volt a tanfelügyelő, a plébános, az iskolaszék képviselője, másik osztály tanítója és a szülők. A vizsgán elsősorban a padelsőket szólították, akik a jobb tanulók voltak. Nekik évközben kötelességük volt a gyengébbeket olvasni, számolni tanítani. Volt tekintélyük. Egy ilyen vizsgán a tanfelügyelő megkérte Turán Béla osztálytanítót, hogy valakivel énekeltesse el a Krasznakorka büszke vára c. dalt. Macskás Erzsébetre esett a választás, aki tiszta, csengő hangjával kivívta az elismerést. A vizsgán jól szereplők könyvjutalmat kaptak. Állami ünnep március 15-e volt, amire a műsort legtöbbször Pötyi néni tanította be. Minden évben megtartották a Madarak és fák napján. A 20-as években a mai Szőlő dűlő és Nádas dűlő között lévő harangozó földjére vonult ki az iskola. Útközben a szőlők közül Veres kántortanító pemete cukrot szórt a gyerekek közé, ami óriási tetszést aratott. A 30-as évektől a Széky erdőbe /Tiszaigari Arborétum/ jártak. A Malompart /a mai Mázsaház környéke/ is kedvelt célpont volt. A gyerekek enni és innivaló vitték magukkal. Meghallgatták a tanítók beszédeit, de legjobb az egész napos játék volt /zsákbafutás, kötélhúzás, bigézés, ickázás/. Mindig jól eltelt a „tanítás nélküli” nap.

A vasárnapi kis mise minden iskolásnak kötelező volt. Ministráns csak fiú lehetett. Kis csínytevésnek számított, ha a szertartás részeként, több vizet öntöttek az áldozópohárba mint bort. De Mikula plébános az arányok betartására nagyon vigyázott. /32/ Nagy esemény volt az I. Világháborús Emlékmő avatása 1939. III. 15-én /errőlkésőbb!/

 

1940-bn a Parlament elfogadta a XX. TC-et, amely az eddig 6 osztályos és erre épülő ismétlő iskolát, 8 osztályos népiskolává szervezte át. Tiszaörsön is beindult az új képzési forma. 1942/43-ban a hetedik /Mártonffy Erzsébet/ 1943/44-ben a VIII. osztály /Turán Béla/ végzett. És ezzel mag is szűnt, mert sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem voltak meg a vezetéshez. Az 1943/44-es Értesítőben szereplő tantárgyak: magaviselet, szorgalom, Hit és erkölcstan, olvasás és olvasmánytárgyalás, írás, fogalmazás, helyesírás, nyelvi magyarázat, számolás és mérés, földrajz, történelem és alkotmánytan, polgár: jogok és kötelességek, természettan és vegytan, természetrajz gazdasági és háztartási ismeretek, egészségtan, rajz, ének, kézimunka, testgyakorlás /33/. És volt még egy nagy hibája ennek a nyolc osztályos elemi iskolának: zsákutcás volt, mert elvégzése után nem lehetett menni magasabb iskolába. Aki tovább akart tanulni, annak a 4. osztály után 8 osztályos gimnáziumba kellett jelentkeznie.

 

1941-ben hazánk is közvetlenül bekapcsolódott a II. Világháborúba. A Tantestületből vitéz Horváth Béla főhadnagyot hívták be rövid hadgyakorlatra Tiszafüred és környékére. 1944-ben közvetlenül a szovjet front átvonulása előtt a tiszaörsi leventék Turán Béla főoktató vezetésével a tiszafürdi vasúti híd védelmében végzett sáncásási munkálatokra rendelik. Tanítók fegyveres harcban nem vettek részt. A tantestület 1936 októberében a következő tagokból állt:

I. osztály Veress József kántortanító,

II. osztály vitéz Horváth Béláné Erdélyi Paula,

III. osztály Mártonffy Erzsébet tanítónő,

IV. osztály Turán Béla tanító,

V-VI. osztály vitéz Horváth Béla /igazgató-tanító/, Gulácsi János káplán.

Az igazgató-tanító csak címet és nem beosztást jelentett! E tantestület tagjait mutatom be a következőkben. Emlékük, pedagógiai és közéleti tevékenységük része a tiszaörsi emberek közgondolkodásának. Mártonffy Erzsébet jelenlegi két kartársamat is tanította.

 

Veress József kántortanító: /1900-1977 Kenderes/

1926-ban érkezett a faluba és 1949-ig 23 éven keresztül tanította a betűvetésre az elsőosztályosokat és végezte kántori teendőit. Mint az előzőekben olvashattuk Erdélyi Ferencet betegsége 1919-ben meggátolja munkája végzésében. Igaz, hogy a 20-as évek elején 2-3 évig volt egy kántora Tiszaörsnek Kohári István személyében, de a nyers „bikahangú” kántort a falu népe nem szerette. Erdélyi Ferenc lánya, Paula segített be a kántori teendők elvégzésébe. Az 1926-ban érkezett új, fiatal kántort a „vereskántornak” hívta a köznyelv. Első temetésén Lengyel Annak fiatalon elhunyt lakosnak mondta a búcsúztatót. Feleségével a megüresedett Kántorházba költöztek. Jó gazdálkodó ember volt, és ebben felesége is jó társa volt, aki azt mondta: „Szívesebben befogok négy lovat, mint egyszer megfőzzek”. A kántor úr használta a Kántorföldet, volt bérleménye a tiszaörsi és tiszaigari határban is. Az 1936-os Heves Vármegyei Évkönyvben a 30 kh fölötti birtokosok között olvashatjuk nevét. Három lányuk született. A legkisebb meghalt /Kápolnás temető/. Az egyik lányuk orvos lett. Sok jószággal is foglalkozott. Bendő Zoltán – aki velük szemben lakott – elmondása szerint a 40-es évek elején 4 lova, 60 hízója, tehenei és sok aprójószága volt. Felesége szülés után már három nappal felkelt a gyermekágyból /mint a fali asszonyok/ mert bőgött a borjú és meg kellett etetni. Kántor úr alakjához szervesen hozzátartozott a rövidszárú csibuk pipa. Miközben a hamut kiverte belőle a tenyerébe a gyerekeknek nyújtva azt mondta: „Itt a bagó, hol a disznó?” Szép, érces hangja volt. Erélyi kántor szellemi örökségét Ő vitte tovább. Egy temetésen a ravatalozási szertartáson a falu Porta részén egyszer a halott hozzátartozók fenyegetéssel kényszerítették az éneklésre, mert Ő mivel nem fizettek nem akart énekelni. A nagy husángok láttán így szólt Mikula plébánoshoz: „Énekeljünk plébános úr mert ezek agyonvernek!” A front elől 1944 őszén elmentek a községből, de azután tovább dolgozott.

1948-ban iskolánkat államosították. A tényleges állami elvétel 1949-ben történik. Elveszik a kántorföldet is. Csupán kántorkodásból már megélni nem lehetett. A „klarikális reakció” /pap és a kántor/ nem kell a kommunista irányítású iskolába. Még egy koholt vádakon alapuló fegyelmit is a nyakába akasztatnak Turán Béla igazgatóval, hogy a kántor távozását „megkönnyítsék”. Bánhalmán talál magának helyet a tanyasi iskolában. Tiszaörs ismét kántor nélkül maradt. Pötyi néni már a templomba sem léphet, mint tanító. Lendvay Lászlóné- Varga Eta néni kezdi autididakta módon az 50-es évek elején a kántorkodást betanulni. Veress kántor még néhány évig visszajárt Tiszaörsre ismerősöket temetni. Ilyenkor Lengyel Bálintéknál vendégeskedett. Bálint bácsi és felesége is az adatközlőim közé tartoztak 1996-ban. Kántor úr felesége hirtelen halt meg. Ő másodszorra is megnősült. Második felesége 1996-ban még Sopronban egy szeretet otthonban élt. /34/

Vitéz Horváth Béláné Erdélyi Paula: /1902. XII.18. Tiszörs – 1984. Hajdúszoboszló/

Tiszaörsön tanított 1926-1960-ig. 34 évet. Apja: Erdélyi Ferenc kántortanító. Anyja: Berzeviczy Paula /a 12 élő szülésből Paula a 3. életben maradó gyermek/. Másfél éves korában András öccse születésekor anyja súlyos betegséget kapott, már az orvosok is lemondtak róla. Ekkor Paulát keresztanyja -Kuglics Erzsébet- tanítónő vette pártfogásba. Magához vette és gondozta, mivel gyermeke nem született. Paula anyja felgyógyulása után is keresztszüleinél maradt. Elemi iskoláit Tiszaörsön végezte. Ekkor találkozott későbbi férjével, Horváth Bélával aki V.-VI. osztályban tanította és a Tanítói lakás egyik szobájában lakott. A középiskolát és a tanítóképző első és második évfolyamát Nagyváradon /ma Románai/ az apácaiskolában végezte. Taníttatását szülei mellett, keresztszülei is finanszírozták. Paula gyengébb tanulókat korrepetált, így szerény jövedelemhez jutott. A III. és IV. évfolyamot már Budapesten a II. ker. Csalogány utcai állami Tanítóképzőben járta. Itt az első félévben ingyen ebédet, a második félévtől pedig tandíjmentességet kapott. A 4. évfolyamot pedig teljesen ingyen végezte, jó tanulmányi eredménye következtében. Nagy segítség volt ez az Erdélyi családnak mert ők mind a négy gyermeküket taníttatták. Itt kapott diplomát 1920-ban kitűnő eredménnyel. Ezután felvételizett az Állami Erzsébet Nőiskola Tanárképzőjébe. Fel is vették, de nem ment el mert közben férjhez ment Horváth Béla tanítóhoz. Eleinte csak időnként kántorkodott, és csak 1926-ban kapott állást, amikor nevelőanyja Kuglics Erzsébet nyugdíjba vonult.

  III. sz. tanítói állásra 22 jelölt közül az Iskolaszék Őt választja meg. Az indoklásban az elnök méltatja édesapja 26 éves kiemelkedő munkásságát, kitűnő bizonyítványát és eddigi életét. Házasságukból három gyermek születik. /Béla-1923, Mária-1930, Ferenc-1935/ Közülük Mária az adatközlőm, aki a szüleire és nagyszüleire vonatkozó dokumentumokat rendelkezésre bocsájtotta. Pötyi néni a II. osztályt tanította. Ő volt a falu „közművelődési motorja”. Nemcsak az iskolai ünnepségeket szervezte, hanem a községi közművelődést is irányította. Összefogta az iskolahagyott fiúkat, lányokat. Népszínműveket tanított be nekik és ezzel szórakozatták Tiszaörs és a környező szomszédos települések lakóit. Ő és férje szervezi meg az I. Világháborús emlékmű megépítését, felavatását. Az ünnepségre éneket is írt. Az átadás 1939. III. 15-én volt. /aznap vonult be a Magyar Királyi Honvédség Kárpátaljára/. Kép is készült. Ezen látjuk, hogy a talapzaton állva Pötyi néni 9 éves lánya Marika magyaros ruhában, szavalatot mond /Petőfi: Nemzeti dal/. Pötyi néni volt az emlékmű keresztanyja. A front elől 1944-ben Gyöngyösre a rokonokhoz távoztak. Az 1945 után megalakult helyi pártok közül a Kisgazdákkal szinpatizált, de amikor helyi vezetőjüket elhurcolták elfordul a politikától Tejgyűjtési akciót szervezett az arra rászoruló gyermekek részére. 1948. júniusában az iskolát államosították. Új esküt kellett tenni, a szocialista Magyarországra. Még ez évben tagja lett a MNDSZ-nek. Két évig vezetője is, közben a taglétszám 22- ről 156-ra növekszik. 1949-ben beválasztják a megalakult helyi Népfrontbizottságba. Segítette az 1948. szeptemberében megalakult 2646 sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat megalakítását is. 1950-ben alapítója, szervezője a Magyar Szovjet Baráti Társaságnak. Községi és iskolai könyvtáros. 1952 és 1955 között az iskola igazgatóhelyettese. A felső tagozatban a magyar nyelv és irodalmat tanította. 1952-ben 50 évesen jelentkezett a szegedi Tanárképző Főiskola magyar szakára. Egy évet jeles eredménnyel el is végzett, de a nagy távolság és az utazás nehézségei miatt nem tudta befejezni. Kiválóan tanította a magyart. Tanítványai ma is felidézik lelkes alakját. Az 1956. X. 23-i események egyik helyi célpontja Turán Béla igazgató. Ő az eseményeket 1957-ben utólag úgy állította be, hogy az embereket Pötyi néni és Mártonffy Erzsébet szította ellene. 1957. VIII. 01-n mindkettőjüket fegyelmi úton elbocsájtották. De Pötyi néni a sarkára állt. Többoldalas Beadványban tisztázta magát és kolléganőjét a tiszafüredi Járási Fegyelmi Bizottságnál. Az eredmény nem maradt el, 1957. IX. 01-el ismét állásban voltak. Horváth Béláné 1960-ban ment nyugdíjba. Először Tiszafüreden telepedtek le férjével. Férje halála után /1964/ lányához, Marikához költözött Hajdúszoboszlóra. Én, Pötyi nénivel 1974- 75-76-ban, háromszor találkoztam. Halottak napján, amikor jött édesanyja és nevelőanyja sírjához. 1984-ben 82 éves korában halt meg Hajdúszoboszlón. Férje hamvait áthozatták

 ellé. Együtt alusszák örök álmukat. Tiszaörsön emlékük most is elevenen él /35/

 

Mártonffy Erzsébet tanítónő:/1908. VIII.02. Gyöngyös ……Eger/

Tiszaörsön tanított 1932-1963 között. 31 évet. Ő felekezeti iskola állami tanítója volt. Apja törvényszéki bíró, akit egy vadászaton halálos baleset ért. Tiszaörsön a Kútsoron, a Soltész Lajos féle házban lakott albérletben /A 80-as években a régi ház helyén TSZ szolgálati lakás épült, Nagy Zoltán agrármérnök lakot itt. Jelenleg Tóth Ferenc tulajdona/. Az Angolkisasszonyok Tanítóképző Intézet végezte Egerben 1931. VI. 25-n. A harmadik osztály tanította a két Világháború között. 1949-től nyugdíjazásáig /1963/ az I. osztályok jóságos tanító nénije volt. Ezért is emlékeznek rá még most is sokan, mert Ő volt az első tanítójuk. Szerény, halk szavú, pontos, munkáját szerető és precízen elvégző pedagógus volt. Az 50-es évek vallásellenes érájában Pötyi nénivel titokban jártak a Templom Sekrestyéjébe, ahol Mikula Mátyás plébános gyóntatta és áldoztatta őket.  951-ben az igazgatóhelyettesi tisztséget is betöltötte. 1957-ben Őt is fegyelmivel bocsájtják el, de szeptember 01-el visszahelyezik állásába. Gyönyörűen tudott hímezni. A 30-as években a Templomnak is készített oltárterítőt. Az ismétlőbe járó lányokat is oktatta kézimunkára. Egyedül élt, nem ment férjez. Jó barátnője volt egy tiszaigari közbirtokos asszony, Marcsika, aki a II. Világháború előtt minden vasárnap hintóval jött Tiszaörsre a misére, majd magával vitte Erzsikét és este visszahozatta Tiszaigarról. Nyugdíjazása után Egerbe költözött. Halála időpontja nem ismeretes./36/

 

Turán Béla tanító: /1912.IV.19. Fiume – 1992. Kenderes/

Oklevelét 1931. VI. 23-án, a Budapest I. Állami Tanítóképző Intézetben szerezte. Tiszaörsön 1933. IX. 01-től 1957. VIII. 15-ig tanított. Ő volt a másik állami tanító /24 évig/ Tanítványai úgy emlékeznek rá, hogy magas, vékony, bajuszos ember volt. Több helyen is lakott albérletben. Először a Fodor Ignác féle házban, az iskola szomszédságában. A gyerekek látták, hogy télen is nyitott ablak mellett alszik. Amikor megnősült /felesége egri volt és ezért is vitte mindig Egerbe a IV. osztályosokat, akiknek óriási, egy életre szóló élmény volt a kirándulás/ a Tóth Vendel féle házba költöztek. /Jelenleg az ifj. Veres Alfrdé háza Damjanich úton/. Egy fiuk született. Amikor a Horváth család 1950-ben átköltözött a megüresedett Kántorházba, beköltöztek az iskolai tanítói lakásba. 1945-től az iskola igazgatója volt. A két Világháború között a IV. osztály tanította. Nagyon szigorú volt lányokhoz, fiúkhoz egyaránt. De év végén olyan meghatóan búcsúzott osztályától, hogy ott szem nem maradt szárazon. 1935-től 1944-ig levente főoktató. A leventék hetente két délután gyakorlatoztak:

- szerda délután: I. és II. szakasz,

- csütörtök délután: III. és IV. szakasz.

A gyülekező az iskola udvara volt. Innen nótaszóval indultak a Malom-partra a Gyakorlópályára. A Gyakorlópálya felszerelése: mászórúd, mászókötél, palánk, fapuska és kispuska életlövészethez lődomb. A foglalkozások tartalma: alaki mozgások, puskafogás, lőalakzatok, rengeteg tornagyakorlat, erőnlét fejlesztése. A foglalkozásokról való igazolatlan hiányzásokat szigorúan büntették. Ha a cselédet a gazda nem engedte el, a gazdát is megbüntették. A hiányzókat sokszor gyalog beküldték a tiszafüredi Szolgabírósághoz, ahol a csendőr kardlappal emlékeztette őket állampolgári kötelességük teljesítésére. Vasárnap a leventéknek kötelező misére kellett menni. A padok mellett vigyázz állásban hallgatták az evangélium szavait. A Kórusra csak katonaviselt fiatalember mehetett fel. Ők már nemcsak a misére, hanem a lányokra is figyeltek. A vásottabbak azzal szórakoztak, hogy Varga András harangozó elől elhúztak a harangkötelet, és mivel szegény feje világtalan volt, vas görbebotjával hadonászva, disszonáns hangokat csempészett az orgonamuzsikába. Máskor meg diót tettek az orgona fújtatója alá, ami fújtatáskor recsegett. Turán Béla a főoktatói beosztás mellett a IV. szakasz tehát a legidősebbek szakaszparancsoka volt. Ma már  elképzelhetetlen, hogy 20 éves fiatalok úgy énekeljenek, masírozzanak, végezzék a torna és honvédelmi gyakorlatokat, mint ahogy azt tették Turán Béla tanító, levente főoktató keze alatt.Mint iskolaigazgatónak a „törvénytelen szocializmus” minden rendelkezését végre kellett hajtani. Ezért a népharag 1956. októberében ellene is fordult. Tiszaörsről eltávozott, csak 1957. márciusában jött vissza. Idegei azonban felmondták a szolgálatot. A Tantestülettel is szembekerült. Az ő vallomása következtében bocsájtják el fegyelmi úton két kolléganőjét. Tanév végén 1957. VIII. 15-én Kenderesre költözik. Nyugdíjazásáig /1972/ itt is iskolaigazgató. Bakos Pista bácsi elmondása szerint évekig kijárt a Tiszafüred-Szolnok buszjárathoz Kenderesen, hogy találkozzon Tiszaörsi emberekkel. Bár fizikailag Tiszaörsről elköltözött, de lelke mélyén visszavágyott, vonzódott fiatal és javakori emlékeihez. Kenderesen halt meg, és itt is van eltemetve./37/

 

Horváth Béla /Tatyi bácsi/

1885. VIII. 09. Újhuta /Bükkszentkereszt/ - 1964. Tiszafüred.

Tiszörsön tanított: 1907. II. 18-tól – 1946. IX. 01-ig 39 évig. Édesapja Horváth József Újhután kántortanító volt. Ez szlovák nemzetiségű település. A szlovák gyerekeket kellett magyarra tanítania. Elismert ember volt falujában. Fiát, Bélát is tanítónak szánta és kitaníttatta. Horváth Béla tanulmányait Egerben a Lyceumban kezdte. Itt járta az I. és II. évfolyamokat. A III. és IV. évfolyamot az eperjesi Királyi Görög Katolikus Tanítóképzőben végezte el. Képesítő vizsgáit 1906. VI. 21-én tette le. Első kinevezését Samassa József egri érsektől Fényeslitkére kapta 1906. XI. 03-án, a római katolikus iskolához. Ez a munkahelye igen rövid ideig tartott, mert 1907. II. 18-án már a tiszaörsi római katolikus elemi népiskolához nevezi ki az érsek őt, mint elemi népiskolai tanítót. Plank József álláshelye megüresedett, így a fiatal tanítót a V. VI. osztály vezetésével bízták meg. Lakásként az 1896-bna épült tanítói lakás egyik szobáját kapta meg. A többi lakrészben a Hosszú család él az 5 éves nevelt lányukkal Erdélyi Paulával. Kinevezéséről az Iskolaszék döntött 1907. I. 23-án. Az elnök Törcsváry Tivadar plébános – igazgató, a jegyzőkönyvvezető pedig Erdélyi Ferenc kántortanító /a későbbi apósa!/ Az Iskolaszék egyhangúlag választja meg. Felhatalmazza az elnököt, hogy a döntést küldje meg az egri érseknek, aki aztán véglegesíti azt. Az érseki döntés 1907. II. 18-án meg is érkezik Tiszaörsre. Az esküt 1907. VII. 19-n Tiszafüreden az egyházi főhatóság képviselője és a királyi tanfelügyelő megbízottja előtt tette le. Díjlevelét /munkaköri leírását/ az iskolaszék 1907. X. 18-i gyűlésén állapította meg. Jóváhagyásra felterjesztették az egri érsekhez, aki 1908. III. 06-án azt szentesítette. A Díjlevél 7. pont utolsó bekezdése megjelöli a tanítandó osztályokat IV-VI, templomi és körmeneti kötelességeket, a faiskola vezetését, és a kántor helyettesítését! Ez utóbbi kitétel nagy gondot okozott, mert - oklevele szerint is – egyházi énekből nem vizsgázott, és a lelki alkata sem predesztrinálta erre a feladatra. /Szerencséréje 1919-1926 között ifjú felesége Erdélyi Paula ebben kisegítette/. Hogy az ismétlő iskolásokat és a faiskolát megfelelő szinten tudja vezetni, tanfolyamokra küldik. - 1908. IV. 08-án elvégzi az Orosházi Állami Kertgazdálkodási Tanszék gyümölcstermesztési tanfolyamát. Mind elméletből, mind gyakorlatból kitűnőre vizsgázott. - 1913. VII. 27. a Máramarosszigeti Állami Tanítóképző intézet által szervezett  éhészeti és kaptárkészítési tanfolyamot végezte el. A Díjlevél 3. pontja értelmében 3 kk. 1415-A-öl földön is gazdálkodott. Ezt később a 30-as, 40-es években olyan jól csinálta /közben gyarapítva földvagyonát/, hogy a falu népe dicsérőleg mondta róla: „egy pepita nadrágban jött ide, most meg négy ló se tudná kihúzni!”/mármint a vagyonát elvinni!/ Mint minden akkori katonaköteles fiatal életébe beleszól a háború. 1914. VII. 28-án kitört az első világégés. Horváth Bélának is be kellett vonulnia. Mint tartalékos hadnagy /a katonai rang tanítói végzettségének szól!/ a Keleti fronton harcolt, több tiszaörsi bajtársával együtt pl. Müller Gáspár aki bíró is volt, Szakács Illés aki 100 évet élt, stb./. 1917. XI. 22-én K.U.K. Osztrák Magyar hadsereg a katonai érdemérem bronz fokozatával tünteti ki. 1918. XII. 12-én Kassán a 34. pótzászlóalj parancsnoka állítja ki részére az elbocsájtó Igazolványt. Végzettségére katonai kitüntetésére, katonai rangjára való tekintettel 1923-ban kinevezik a Községi Leventeegyesület főoktatójának. 1926-ban nagy kitüntetés éri. Magyarország kormányzója, mint a vitézek főkapitánya, az Országos Vitézi-Szék javaslatára, június 20-án vitézzé ütötte és avatta. /Ezt a kitüntetést Tiszaörsön Sári István és Jobbágy Gábor kapták még meg! A Rákosi korszakban csak a nyugdíjazása /1946/ menti meg a zaklatásoktól, de feleségének ezt sokszor felróják! 1921-ben feleségül veszi az akkor már végzett tanítónőt Erdélyi Paulát. Nem kell messzire mennie, hiszen 1907-től egy fedél alatt laktak. Ekkor Paula 19, Béla 36 éves. Köztük 17 év körkülönbség volt. Paulának ekkor már meghalt az anyja /Bezeviczy Paula 1919/ az apja Erdélyi Kántor is súlyos beteg volt. Paula nevelőszülei /Hosszú János és Kuglics Erzsébet/ úgy látták, hogy nevelt lányuk számára a házasságkötés a megoldás. /Bár fölvették a Tanárképző Főiskolára/. A munkahelye is megoldódott, amikor is 1926-ban Kuglics Erzsébet nyugdíjba vonulása után az iskolaszék kinevezi a III. sz. álláshelyre. Továbbtanulását csak 50 évesen 1952-ben tudja folytatni. 1922-ben megszületik első gyermekük, Béla, aki okleveles közgazdász végzettséget szerzett. 1956-ban elhagyta az országot. A világ 52 országában járt. 1990 után hazaköltözött és 1999- ben hunyt el Hajdúszoboszlón. Mária lányuk 1930-ban, Ferenc fiuk 1932-ben született. Mária agrármérnök, könyvelő, Ferenc pedig gépészmérnök képesítést szerzett. Horváth Béla a 30-as évek közepétől megkapja az igazgató-tanítói címet. Használja a vitézi előnevet is. Az Anyakönyvekben, bizonyítványokban így írja alá a nevét:

vitéz Horváth Béla igazgató-tanító. 1935-ben saját kérésére felmentik a levente főoktatói beosztásából /A falu népe is így nyugtázta: „Jobban áll kezében a tajtékpipa, mint a vezénylőkard!”/ 1939-ben az egri főispán 3 év időtartamra kinevezi a tiszaörsi Községi Testnevelési Bizottság tagjává. 1940-ben rövid tartalékos katonai kiképzésre hívják be Tiszafüredre. A gyakorlatra lovakat is kellett adni a községnek. Horváth Béla hiába van katonaruhában, az egyik lova felismeri és nyerítve üdvözli. A gazdája azt válaszolja:

„Nyavajába Iluskám, hát tégedet is megtaláltak, mint a gazdádat!” A 30-as években a helyi Hangya Fogyasztási Szövetkezet ügyvezető igazgatója volt. A Szövetkezet Székháza és Boltja a régi Vasbolt helyén volt. Annak belső udvarán volt a Szódakészítő üzem. A tiszaörsi emberek szódával itták a fröccsöt /spricceltnek nevezték/. De Tatyi bácsi nem. Ő öntudatosan hirdette: „Nekem nem kell a szíkvíz, csak fúrott kútvízzel iszom a bort/. Az előzőekben említett 3 kh földterülete gyarapodott. Az 1936-os Heves Vármegyei  értesítőben már a 30 kh felüli földtulajdonosok között szerepel. Volt 4 lova, mezőgazdasági gépei, hízók, aprójószág és a kertben egy méhes. Volt egy házkörüli cselédjük, és egy, aki a határban végezte az aktuális munkákat. Amikor a méhek rajzottak, gyerekekkel figyeltette, hogy hová repül ki a raj. A nagyobb fiúk szívesen kimentek a tanítási órákról az állatok körül végeződni. Mintaszerűen vezette a faiskolát, ahol gyümölcsfák is voltak. Egyszer innen Tóth Pista 6 sapka szilvát lopott. De becsületes lévén vasárnap gyónáskor elmondta bűnét Mikula plébánosnak. Ő pedig a „gyónási titkot” megsértve közölte ezt Tatyi bácsival. A büntetés egyenesen arányos volt az elkövetett vétséggel: 6 sapka szilva, - 6 hatalmas pofon. Ezek után Tóth Pista minden gyónás után, a „vétkek” felsorolását így fejezte be: „meg hazudtam” Ezt azután lehetett így is-úgyis értelmezni. Tatyi bácsi igen békés természetű volt. Tanítás közben is nagyot pöfékelt a tajtékpipából. Ha sütött a nap a szekrényből elővette a nagyítót és azzal gyújtott rá. A gyerekek kezüket-lábukat törték, hogy ők tarthassák a „gyújtószerkezetet”. Időnként el-el szundikált. Ha felrezzent, a felelő elölről kezdte a lecke felmondását. De ha felmérgelték akkor előkerült a nádpálca is és a pajeszok is veszélybe kerültek. Kedvenc mondásai voltak:

„Kérem nyavajába, frászkarikába!

„Szemtelen, szemtelen, pimasz, szemtelen!

„ Istennek szent barmai!”

1946. IX. 01-el nyugdíjazták. A Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Szolgálati idejét 1906. I.01-től – 1945 XII. 31-ig, 40 évben állapította meg. Nyugdíjának összege 1946. VII. 10-n 550 millió pengő volt! Tombolt a infláció és a forint csak augusztus 01-n jelenik meg! 1949-ig a tanítói lakásban élnek.

1949-ben Veress József Kántort elbocsájtják, Ő 1950-ben Kenderesre költözik. Helyére a Horváth család telepedik. Itt élnek 1960-ig, míg Pötyi néni is nyugdíjba megy. Utána beköltöznek Tiszafüredre. 1964-ben Béla bácsi elhalálozik. Itt temetik el. Felesége, Mária lányához Hajdúszoboszlóra költözik. Még itt is gyűjti a Tiszaörsre vonatkozó újságcikkeket /én is kaptam belőle!/. 1984-ben 82 évesen hunyt el. Halála után férje hamvait is áthozták Hajdúszoboszlóra. Együtt alusszák Örök álmukat. Tiszaörs népe a XX. sz. legemlékezetesebb tanító házaspárjaként tartja emlékezetében /38/.

 

5./ A II. Világháború utáni helyzet:

1./ A koalíciós időszak főbb eseményei:

- 1944. X.17. A II. Ukrán Front egységei átvonulnak Tiszaörsön a tiszfüredi vasúti híd bevételéhez,

- 1945. III. 17. Megjelent a Debrecenben működő Ideiglenes Nemzeti Kormány

Rendelete a Földreformról,

- 1946. II. 01. A Második Magyar Köztársaság kikiáltása,

- 1946. VIII. 01. Az új pénz, a forint megjelenése,

- 1947. II. 10. A párizsi Békeszerződés aláírása,

- 1947. VIII. 01. Az első 3 éves terv indítása,

- 1947. VIII. 31. Országgyűlési választások.

A front átvonulása után néhány hátig szünetelt a tanítás. Az iskolapadokat elvitték koporsóanyagnak, a tanítók is elmentek városi rokonaikhoz. A gyerekek a 1944/45-ös tanév hátralévő részében a maguk hozta kis székeken, sámlikon ülve tanultak. A Parókia Irattárára is jóvátehetetlen károkat szenvedett. 1945 elején az Ideiglenes Kormány rendeletére Tiszaörsön is megalakultak az ifjúsági szervezetek:_ MADISZ, EPOSZ. Összejöveteleiket a „régi” iskola nagytermében tartották. 1945. III. 15-ét 1848 haladó hagyományainak megfelelően ünnepelték. 1945. III. 17én megjelent a Földreform rendelet. Ennek gyakorlati megvalósítását írta elő az a körlevél /Debrecen, 1945. III. 31./ amely a nevelőket felvilágosító munkára szólította fel:

„Évszázadokra visszanyúló küzdelem után a magyar föld végre egyedüli jogosult birtokosának, a magyar népnek kezére került. …. A magyar nevelőknek kötelességük részt vállalni abban, hogy népünk most már tartózkodás nélkül nyilvánítsa igényét az ősi jussra ….. ezen a téren a legtöbbet a néppel legközvetlenebb kapcsolatban álló tanítók lehetnek… A Tantestületek azonnal kezdjék meg a felvilágosító munkát!” /39/

Erre viszont nincs nagy szükség, mert a falu népe önként jelentkezik a földért, sőt 33 családnak nem is jut. A Káptalani nagybirtok 3-4 kh parcellákra esik szét. A népi demokratikus Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya rendeletet adott ki a 8 osztályos kötelező általános iskola szervezéséről. /6650/1945.ME/. Elrendelte, hogy 1945 szeptemberétől meg kell nyitni az általános iskola 5. osztályát, s fokozatosan meg kell szüntetni a polgári iskola első négy osztályát. Az alakuló népi demokráciában az általános iskola megszervezését, bevezetését elsősorban politikai okok tették szükségessé. 1946-ban megjelenik az új Tanterv. Dr. Keresztúry Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter a következőket írta:

„… Az általános iskola hívatása társadalmunk helytelen osztálytagozódásának megszüntetése, … a parasztság és munkásság szellemi színvonalának felemelésére /40/

A Tiszaörsön életre hívott pártok közül az országos trendnek megfelelően a kommunista párt befolyása egyre erősödik. Az iskola is az ő irányításuk alá esik. Hiába egyházi iskola a Tiszaörsi, de a nagybirtokok államosításával gazdasági alapjaitól fosztják meg. A Kommunista Diktatúra a hatalom megszerzése után, 1948. VI. 12,-14. elérkezettnek látta az időt az egyházi iskolák államosítására. 2./ A tiszaörsi felekezeti iskola államosítása:

Az államosítási eljárás 1949. XII. 28-án folyt le a „régi” iskola nagytermében. Jelen vannak:

- Kristóf László általános iskola igazgató, államosítási bizottsági tag,

- Hegedűs István általános iskola igazgató, államosítási bizottsági tag,

- Szabó István MDP titkár, nyugdíjas távírdai munkás,

- Fülöp Jánosné újgazda, MNDSZ képviselője,

- Kovács János községi bíró, a község képviseletében,

- Zsákay János községi jegyző, a község képviseletében,

- Turán Béla általános iskola igazgató, az általános iskola képviselője,

- Urbán Dezső újgazda, DÉFOSZ képviselője,

- Sári Béla mezőgazdasági napszámos, EPOSZ képviselője,

- Horváth Béláné általános iskolai tanítónő, jegyzőkönyvvezető.

- Mikula Mátyás esperes-plébános, mint volt iskolafenntartó egyházi képviselője.

/Ő a tárgyalás alatt eltávozott, mondván, úgysem írja alá a jegyzőkönyvet!/ /41/

Turán Béla az államosítás tényét és célkitűzéseit szülői értekezleten ismertette a szülőkkel. Összehasonlította az 1945 előtti és utáni oktatási struktúrát. Kiemelte, hogy a felső tagozat pótolni fogja a polgári iskola első négy osztályát. Az új nyolc osztályos általános iskolát minden falusi és tanyasi gyerek elvégezheti. Megalakították a Szülői Munkaközösséget, ami segítséget jelentett az igazgatónak és az osztályfőnököknek. Bevezették a hét jegyű osztályzást /szovjet mintára!/

Tanulmányi előmenetel:

- kitűnő 7

- jeles 6

- jó 5

- közepes 4

- elégséges 3

- gyenge 2

- elégtelen 1.

Magatartás:

- példás 3

- jó 2

- tűrhető 1/42/

Ez a rendszer nem vált be és visszaálltak a hagyományoshoz. A téli hónapokra beindították a „Szülők iskolája előadássorozatot.” /A szocialista iskola és nevelés propagálása, egyházellenesség/. Bevezették az Ellenőrző könyv használatát. „Dolgozók az iskoláért” mozgalom indult /takarítás, meszelés, kisebb javítások elvégzése a szülők részéről”.

 

6./ A Kommunista diktatúra /1948-1956/

A szovjet befolyási övezetbe tartozó magyar kommunista vezetés olyan oktatáspolitikát diktált, amelyben az 1950-ben megalakított tanácsrendszeren keresztül elírták Mikor? Mit? Hogyan? Tanítsanak, ünnepeljenek meg! A körzeti tanfelügyeleti látogatások elsősorban a szocialista nevelés hatékonyságát ellenőrizték, illetve a külsőségeket is nézték /pl. minden teremben legyen Sztálin és Rákosi arckép!/ A tanítóknak kötelező ideológiai továbbképzéseken kellett a marxizmus-leninizmus alapjait elsajátítani. Felülről országos, megyei, járási és időnként „felülről” elrendelt helyi kezdeményezések is születtek, a szocialista nevelés hatékonyságának növelésére! Az 1948 szeptemberében „megalakított” úttörőcsapatnak is bőven kijutott a politikai agitációs, nevelő munkából. 1950. I. 01-én indult az I. Ötéves Népgazdasági Terv. Ezzel párhuzamosan az iskolának is középtávú nevelési tervet kellett készítenie. Ennek főbb feladatai: 1./ Támogatni kell a munkások és a dolgozó parasztok gyermekeinek továbbtanulását.. A beiskolázást 100 %-ra kell teljesíteni?! Harc a bukások ellen! /korrepetálások, szakkörök, tanulópárok/. A szegényeket ruhával, cipővel segíteni / ebbe bevonni a helyi MDP-t, MNDSZ-t, SZMK-t!/ Családlátogatással meggyőzni a jó képességű tanulók szüleit a továbbtanulás fontosságáról. 2./ Emelni kell a tanulmányi munka színvonalát! A terv részletesen előírja a nevelők, tanulók és az úttörőcsapat feladatait /tanulópárok, szertárfejlesztés, úttörők rajzversenye, nevelők szakosító tanfolyam/. 3./ Kiemelt feladat a Marxista-Leninista ideológia elsajátítása és továbbadása. Ezért a nevelőknek intenzív önképzés mellett szervezett továbbképzéseken kell résztvenni! 4./ A nevelési területek között prioritást kap a szocialista erkölcsre nevelés:

- a szovjet példa megismertetése /filmek, könyvek/,

- ezt a célt szolgálja az iskolai kultúrcsoport, énekkar, tánckör, sportkör.

5./ A pedagógusok aktív részesei legyenek a község politikai, kulturális életének. Szervezzék meg az analfabéta tanfolyamokat és a dolgozók esti iskoláját. Az induló TSZ-eket politikai és kulturális téren segítsék.

6./ A pedagógusok vegyék fel a harcot a suttogó fekete és a klerikális reakció ellen! Feladat: minden áron csökkenteni kell a hitoktatásra járók számát /szülők, tanulók meggyőzése, szülők munkahelyének ráhatása/ /43/. Ezzel a Tantestület a politikai agitáció eszközévé vált! 1949. szeptemberében az Elnöki Tanács rendelettel megszüntette a kötelező vallásoktatást /1948. XII. 26-án Mindszenty József hercegprímást már letartóztatták/. Az 1949/50-es tanévben bevezették az orosz nyelv tanítását. Az első „szakos tanár” Mogyorósi Ottó, aki testközelből szovjet hadifogságból szerez alapismereteket. Önéletrajzában így fogalmaz: „büszke vagyok arra, hogy a világ leghatalmasabb országának a nyelvét taníthatom” /De akkor írhatott volna mást?!/

 

E tanévtől az iskola igazgatóhelyettesi státusz is kapott. Az első igazgató: Hevessy Zoltánné tanárnő. Nevelői szoba viszont nincs, csak az 1956-os átalakítás után lesz. Az iskolai Irattár anyagaiból megállapítható, hogy a Rákosi rendszerben a Tantestület: - elítélte a kulákságot, a haladás fékezőit a klerikális reakciót, Titót a láncos kutyát /majd 1956 tavaszán amikor a szovjet vezetés rehabilitálja a jugoszláv pártvezetést, felsőbb utasításra a Tantestület is!!/ „Lelkesen” szervezete, segítette a megalakuló TSZ-eket, a Tanácsokat, az első ötéves terv sikeres végrehajtása érdekében szinte egész havi fizetését BÉKEKÖLCSÖNRE „jegyeztette”. Őrködött azon, hogy időben el legyen vetve és le legyen aratva a határban. A beadási tervet lehetőleg mindenki 120 %-ra teljesítve. Lelkesen köszöntötte a 70 éves Sztálint és a 60 éves Rákosit. Gyűjtetett mindent amit „felülről” előírtak: búzakalászt, mákgubót, tökmagot, vadgesztenyét, hulladékot – „gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!” A koreai háború idején /1950-53/ selyemhernyót tenyésztettek, mert a selyem hadianyag! /ejtőernyők anyaga/. Délelőtt tanított, délután úttörőzött, este a dolgozók iskolájában küzdött az analfabétizmus ellen, politikailag képezte magát, részt vett a község kulturális életében. A szocialista társadalom magasabbrendűségét legközvetlenebbül a komfort nélküli albérletekben tudta igazán értékelni.

1950-ben jelent meg az általános iskolai RENDTARTÁS, valamint az új általános iskolai TANTERV. Jelentős változás: az alsó négy osztály anyagából törölték a vallásos tárgyú tananyagot. Az Elnöki Tanács Rendelete értelmében emlékezni kellett hazánk felszabadulásának 5. évfordulójáról és a november 07-én a NOSZFOR világtörténelmi jelentőségéről. Forgatókönyvet is küldenek, az ünnepségekről pedig beszámoló jelentést kérnek. /44/. Az 1989-es Rendszerváltásig azután az ünnepségek repertoára helyileg kiszélesedik, sokszínűvé válik. Az ÉNEK tantervből törölték a vallásos énekeket, és ezeket mozgalmi dalokkal, indulókkal pótolták. Ekkor lett kötelező tananyag Szovjetunió himnusza, és az Internacionálét. A személyi kultusz jellemző megnyilvánulása volt Rákosi 60. születésnapjának megünneplése /1952. III. 08/. Az erre szakosodott Operatív Bizottság Horváth Márton vezetésével, előírta, hogy a gazdasági és közigazgatási egységek felajánlásokat tegyenek a „történelmi” alkalomra. A felajánlások ellenőrzését úgy oldották meg, hogy az egységek igazgatóinak február középétől hetente jelenteni kellett a végrehajtást /45/. Micsoda irányított dolgozatok születtek ekkor fogalmazás órákon! A tiszaörsi paraszt gyerek az anyjánál is jobban szerette Rákosi pajtást! Az I. Ötéves Terv 3.4. évben már látszott, hogy a célkitűzések nem valósulnak meg. A fő ideológusok a megoldást abban látták, hogy az éves terveket lebontották negyedévesekre és negyedévenként jelentettek! A felduzzasztott állami bürokrácia gőzerővel dolgozott!

 

Az 50-es években a tanítás 5 tanteremben folyt. Olajos padlózat, vaskályhák, gyenge világítás, szűk folyosók, szegényes szemléltető eszközök, váltott tanítás jellemzi ezt az időszakot. 1953-ban az iskola udvarán lebontják a lóistállót, és helyére felépítik a III. sz. épületet. Segít az Új Élet TSZ és egy mozgalom: Hozzon mindenki egy téglát! A 60-as években itt kap helyett a politechnikai műhely és a lányoknak a tankonyha. Az 50-es évek sok negatív vonása mellett pozitivum a továbbtanulók számának növekedése. Sokan közülük főiskolát, egyetemet végeztek és fontos pozíciókat töltöttek be a népgazdaság különböző ágazataiban. 1953-től lehetőség nyílik szakérettségi letételére. Tiszaörsről pl: Sári Béla tanácsi dolgozó végzi el és megnyílik az őt számára a főiskolára! Az iskola létszáma 1950-ben 300 fő! Magasak az osztálylétszámok: II. osztályban 67 fő, III. osztályban 61 fő. Nem kis gond az elegendő osztályzat megteremtése, főleg amikor negyedévenként kell értékelni és jelenteni a tanulmányi munkát. Erről olvashatunk Czövek László tanár úr visszaemlékezésében. /46/ A rendszer embertelenségét mutatja, hogy az un. „Ratkó-korszakban” gyermektelenségi adót kellett fizetni 45 éves korig! Mártonffy Erzsébet tanítónőt érintette. Az 1952-es helsinki Olimpia fellendítette a magyar tömegsportot és az iskolai testnevelést. Tiszaörs sportéletének e korszakban kiemelkedő alakja Szalay József biológia-testnevelés szakos tanár, aki 1953 és 1966 között tanította a testnevelést, sportszakkör vezetett és a Községi Sportkörnek is elnöke volt. Kiváló tornacsapatot kovácsolt össze. Mind maga, mind tanítványai kiváló helyezéseket értek el a megyei és országos Szpartakiádokon. /L. melléklet!/ Újraindította az év végi tornavizsgákat /Ezt még a 30-as években Turán Béla tanító vezette be!/ Volt csapatvezető és 1957-1966-ig igazgatóhelyettes is. Felesége az iskolai táncszakkört vezette. Minden iskolai és községi rendezvényen, járási kulturális találkozón nagy sikert arattak a tiszaörsi táncosok. 1966-ban Abádszalókra távoztak. Szalay József itt nyugdíjazásáig az iskola igazgatója volt. Népszerűségüket bizonyítja, hogy az 50-es évek tiszaörsi tanulói osztálytalálkozóira őket mindig meghívják./47/ E korszak igazgatója Turán Béla tanító volt /1945-1957/. Munkáját óriási politikai nyomás alatt végezte. Az állampárt rajta kérte számon azokat az intézkedéseket, amelyeket a történelem ma túlkapásoknak nevez. A politikával való szembeszegülése az állásától való eltávolítását, vagy börtönbüntetést vont volna maga után. A falu lakossága 1956 októberében elsősorban a vallás elleni kemény fellépését nehezményezte. 1945-ig Mikula Mátyás plébános kollégája, munkatársa. Az iskola államosítása után pedig egyenesen ellenségévé kellett válnia. Nem is beszélhettek egymással, csak levélváltás útján. Minden eszközzel gátolni kellett a plébános munkáját és a vallásoktatást. E téren a szigor még a 60-as évek közepén sem enyhült. /A szomszédos Nagyivánon egy pártfunkcionárius meglátta, hogy az iskola igazgatója szóba állt a plébánossal. A Szolnok Megyei Néplap dörgedelmes cikkben ítélte el a „tűrhetetlen” eseményt!/ A „régi” iskola 3 tantermében 1945-ig 1-1 kis fakereszt volt a falon. Ezek átkerültek a Templom Sekrestyéjébe. 1956. X. 28-én Zsurkay János káplán hat iskolásfiúval Lendvay László harangozó harangszója mellett visszavitte a kereszteket az iskolába. November 04-én amikor a szovjet csapatok ismételten megtámadták Budapestet, Pötyi néni még virradat előtt visszavitte a Templomba a kereszteket. /48/. Zsurkay káplán ezért a tettéért a hazáját volt kénytelen elhagyni. Történelmi igazságtétel, hogy 2004-ben a tiszaörsi Templomban celebrálja aranymiséjét, és 2005. X. 16-án részt vett a felújított Kápolna avatásán. 1956. X. 23-a után Turán Béla eltávozik Tiszaörsről. Az Általános Iskola Forradalmi Bizottsága levelet intéz a Községi Forradalmi Tanácshoz. Ennek 1. pontjában követeli, hogy Turán Béla folytathassa munkáját /49/ A Községi Tanács VB. 1957. II. 16-án megtartott ülésén igazságtalannak tartja az őt ért vádakat. Idegrendszerét az események úgy megviselték, hogy több hónapig volt táppénzen. 1957. márciusában jött vissza. 1957. VIII. 15-én Kenderesre helyezték át. Nyugdíjazásáig itt is iskolaigazgató /1972/ 5./ 1957.VIII. 05-én a Tiszafüredi Járási Tanács VB elnöke két felmondó levelet küld a tiszörsi Tantestületnek. Mártonffy Erzsébet és Horváth Béláné munkaviszonyát 15 nap felmondási idővel megszünteti. Indoklás: Politikai szempontból munkájuk ellátására alkalmatlanok! /50/ Ez ellen fellebbeznek, és az Egyeztető Bizottság 1957. VIII. 23-án mindkettőjüket visszahelyezi állásukba. Elbocsájtásukban a vallásosságuk mellett az játszott nagy szerepet, hogy Turán Béla utólag, az őt ért sérelmeket úgy adta elő, hogy Pötyi néni hárította ellene a tiszaörsi embereket. Valójában 23-án éjszaka éppen Őnáluk éjszakázott Turán Béla felesége, fia és egy fiatal tanítónő, Hájas Magdolna. A határozat ellen fellebbeznek. Eredmény. Szeptember 01-én mindkettőjüket visszahelyezik az állásukba. /51/

 

7./ 1957-1972-ig terjedő korszak:

1957. tavaszán Tantestület új Házirendet állított össze. Újjászervezték az úttörőcsapatot is. Az új csapatvezető Czövek László történelem földrajz szakos tanár lett. Az úttörőcsapatok szervezésében Padisák Mihály járta az ország iskoláit. Ő volt az, az ismert rádiós műsorvezető aki a „Miska bácsi levelesládája” c. népszerű vasárnap délelőtti gyermekműsort vezette /az akkori kulturpolitikusok a vasárnapi misét ellensúlyozták- e műsorral/. 1957. VIII. 15-i hatállyal került áthelyezéssel a tiszaszentimrei iskolából Návai István és felesége Kovács Hajnalka. Návai István egyidejűleg megbízzák az igazgatói teendők ellátásával /52/ E mellett az éneket tanította. Hajnalka néni magyart, oroszt, és rajzot tanított. Az I. sz. épület 1956-os átalakítása után már van külön nevelői szoba és igazgatói iroda. Ezek 1982-ig funkcionálnak. A tanítás továbbra is váltakozó. A fűtés szeneskályhákkal történik, a padló olajos, tornaszoba nincsen.

1957-től az iskolára nehezedő politikai nyomás enyhült, de alapvető jellege nem változott! 1958. I. 29-én a Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya az iskolákkal, saját költségvetésük terhére megveteti az ’1956. X. 23-XI. 04” c. az „ellenforradalomról” szóló 12 db-os képsorozatot /58/. A cél, hogy a propaganda eszközével megnyerni az embereket a kormány és a néphatalom számára. /Emellett hatásos eszköz volt a pufulykás verőlegények gumibotja is, amivel sok tiszaörsi ember is megaláztatott pl: Tassi Imre/. Továbbra is előírták a nemzetközi és nemzeti ünnepek megünneplésének módját, /építve az átszervezett Úttörőcsapatokra!/ 1958-ban a Tantestület minden tagja a marxizmus-leninizmus valamilyen szintű tanfolyamait végezte. 1959-ben Várkúton volt az első Csapattábor /L: Mellékletek/ 1958/59-ben a pedagógusok politikai feladatként kapták a TSZ szervezésben való agitációs munkát. Ez egy népszerűtlen feladat volt.

1961-ben 19 fővel dolgozók iskolája indult /VII. VIII. osztály/ /54/ Az 1950-es években a nevelők kinevezését a minisztérium intézte. Ezért volt a szakos ellátottság nagyon jó egy kisiskolában: Szalay József biológia - testnevelés, Szalay Józsefné tanító, Uszkay Szilveszter matematika – kémia, Czövek László történelem – földrajz, Sári Julianna magyar – történelem, Baranyai Géza tanító, Gál Lajos matematika – fizika – kémia. Sajnos ezek a szakemberek 1966-ig itt hagyták a tiszaörsi iskolát. Legfőbb indokuk a lakáshelyzetük megoldatlansága volt. A Községi Tanács 1965-ben két parasztházat vásárolt meg, pedagógus lakásnak. De addig az 1961-ben a tiszafüredi járás kisiskoláinak legjobb tantestületét már nem tudta megtartani.

1962-ben az új nevelők kinevezése már megyei szinten történik. A káderezés a 60-s években finomodik, de itt is elsődleges szempont a jelölt politikai megbízhatósága. A káderezési hatásköri listát a pártbizottságok különböző szintjein végzik. A 60-as évek eltávozott szakembereit képesítés nélküli nevelőkkel tudja az akkori vezetés pótolni. Ők a tanítás mellett továbbtanultak, de amikor végeztek szintén, lakás hiány miatt, eltávoztak Tiszaörsről. Albérletek: Lengyel György lakása, Sári Vilmosné Szamák Róza néni lakása, Muliter Imre lakása.

- Hajmási Ildikó 1963-1968, Jászberény Tanítóképző,

- Dós Éva 1963-1966, Jászberény Tanítóképző,

- Bana Lajosné 1962-1971, Szeged Tanárképző Főiskola, magyar-történelem,

- Andrássy Judit 1963-1965, Szeged Tanárképző Főiskola,

- Barta Veronika 1962-1968, Eger Tanárképző Főiskola

Helyüket részben ismét képesítés nélküliek töltik be!

Az MSZMP VII. Kongresszusa: „Köznevelésünk továbbfejlesztése gondosan előkészített iskolareformot tesz szükségessé. A közoktatás alapvető meghatározója a szocialista társadalom felépítésének feladata”. A párthatározat nyomán az Országgyűlés meghozta az 1961. évi III. sz. Törvényt /az oktatás továbbfejlesztéséről/.

- 1962-től bevezetik a női és férfi gyakorlati foglalkozást: tavasszal, nyáron, ősszel a gyakorló kertben növénytermesztés. Télen: fiúknak – műhelymunka, lányoknak – tankonyha. A gyakorlókert virágkorát Bana Lajos tanár úr idején élte. Ekkor a kert mintaszerű volt. Tudtak szivattyúval öntözi. Konyhakerti növényeket piacon is értékesítettek. Nyúlházat is építettek, de a nyúltenyésztés a betegség kettétörte. A reform tanterveket 1963-tól fokozatosan négy lépcsőben vezették be. A törvény szerint az általános iskolából olyan alapismeretekkel és alapvető képességekkel rendelkező ifjúságot kell kibocsájtani, amely alkalmas a továbbtanulásra, a középfokú műveltség megszerzésére, a szakmai ismeretek elsajátítására, majd a termelőmunkában való helyállásra és a további önképzésre.

Néhány változás a tantárgyakban:

- Kimarad: beszélgetés, lakóhelyismeret, IV. osztály földrajz,

- Új tantárgyak: környezetismeret, ének-zene, nyelvtan-helyesírás /55/

1962-től általánossá kívánták tenni a gimnáziumokat. A meglévők létszámát felduzzasztották. Néhány általános iskolából pedig gimnáziumot kreáltak /pl. Kunmadarason/ Ezekben legtöbb esetben általános iskolai tanárok tanítottak.

1963. IX. 11-n Návai István igazgató engedélyt terjesztett fel a Járási Tanács VB Művelődési Osztályához. Ebben kéri Dolgozók Gimnáziumának beindítását Tiszaörsrön. 31 fő jelentkezett, akik aláírásukkal igazolták továbbtanulási szándékukat /56/. De a terv nem valósult meg! De a karcagi Mezőgazdasági Technikum levelezői tagozatot indított, és ezt  sikeresen elvégezte Tassi Imre, Muliter József. 1965-ben az MSZMP felülvizsgálta az 1961.III. sz. Törvényt és visszább fogták az irreális terveket. A régi „ötösfogatból” 1960-ban ment nyugdíjba Horváth Béláné és 1963-ban utolsóként

 ártonffy Erzsébet tanítónő.

A 60-as években alakult ki a tanulmányi kirándulások rendje:

- V. osztály Szolnok

- VI. osztály Eger

- VII .osztály Debrecen

- VIII. osztály Budpest.

A tanulók szeptemberben 10 nap mezőgazdasági munkát végeztek a Búzakalász TSZ-ben /burgonyaszedés, paprika- paradicsomszedés, majd az egyesített TSZ idején gyümölcsszedés/ 1957-1972-ig jelentős fejlesztés az iskola épületeiben nem történt. Az épületek külső állaga romlik /vakolat, tetőzet, kémények/.

Az MSZMP KB. 1972-ben hozta meg oktatáspolitikai határozatát, amely elemezte az elmúlt évtizedek eredményeit és gondjait, meghatározta az elkövetkező időszak feladatait. /A fő ideológus Aczél /Ampfel/ György, elhíresült a 3 T elméletével! „Tíltani’ Tűrni’ Támogatni!” Ez az oktatás- politikai párthatározat szinte a rendszerváltásig meghatározta az egész magyar közoktatást. A Tantestület 1972. novemberében Nevelési értekezleten elemzi a helyzetet és tesz javaslatot a feladatokra. A Végrehajtási Tervet az MSZMP Községi Bizottsága és a Községi Tanács VB is elfogadta. Kiemelt feladatok:

- A nyolc osztályos általános iskola oktatási színvonalának emelése,

- Az iskolák közötti színvonalkülönbség fokozatos kiegyenlítése,

- A nevelők élet- és munkakörülményeinek javítása,

- Napközi otthon beindítása,

- A váltott tanítás megszüntetése,

- Iskolai sportpálya építése,

- Tanteremépítés. /57/

Ezek megvalósulása a 70-s évek közepétől indult.

 

8./ 1972-től a Rendszerváltásig /1989-1990/ /58/

1972-ben felső tagozatban mindössze 14 %-os a szakos ellátottság. Az alsóban jobb a helyzet, mert itt csak egy képesítés nélküli tanít, Kiss Zsigmond aki közben tanul is. 1968-ban vezetik be a pályázati rendszert, amikor is a végzős hallgatók pályázat útján nyerhették el a meghirdetett álláshelyet. Így kerültem én 1968. VIII. 01-el Tiszaörsre. Természetesen a pályázók elsősorban a városi iskolákat célozták meg. A falvakban nincs vezetékes víz, gáz, kiépített kövesút, a közellátás, egészségügyi ellátás alacsony szintű. A 60- as években bevezetett pedagógus föld juttatása kevés a falura csábításhoz. 1979-től országos szinten beindult a pedagógus kölcsön, melynek segítségével /180.000,- Ft hosszúlejáratú és 1 %-os kamatozású volt/ a letelepedni kívánok építkezni tudtak. Tiszörsön is többen igénybe vették:

- Kiss Zsigmond és Kiss Zsigmondné,

- Horváth Pál

- Hajnal Imre,

- Bordás József és Bordás Józsefné,

- Jobbágy Sándorné,

- Csecskedy Lajos és Csecskedy Lajosné,

- Jobbágyné Szalontai Irén /helybeli/

- Kavisánszki Józsefné

- Nagyné Lendvay Erika /helybeli/

 

Így lett a 80-as években stabil tantestülete a Tiszaörsi iskolának. 1973-ban Návai István igazgató nyugdíjba vonult. Helyét én vettem át 14 éven keresztül 1987-ig. A fiatal Tantestülettel /az átlagéletkor mindössze 27 év volt tréfásan ez volt a „csikócsapat”/  hozzáláttunk a fejlesztésekhez:

1973 őszén Tantestület önként vállalta a tanulószoba beindítását. Ez a régi Művelődési Ház öltözőjében, szegényes körülmények között történt. A Napközi Otthon 1974 IX. 01-től indítottak két csoporttal /Lendvay Erika/ A napközis létszáma 1986/87-es tanévben érte el a csúcsot, amikor is négy csoportban 123 tanuló kapott ellátást 63 %. Az elmúlt években főleg az alsósok veszik igénybe. A napközis nevelők sorából kiemelkedik Tóth /Bíró/ Ildikó, aki Romániából áttelepült magyar, férje Tóth Sándor a TSZ agronómusa volt. Ildikó 1979-1984 között vezette a napközis csoportját. Végtelen nagy türelemmel foglalkozott a csoportjával. A szabadidős tevékenységeken, lévén gyakorlati foglalkozás és háztartási ismeret szakos, még a fiúkat is megtanította kötni, horgolni, hidegtálakat készíteni. Mindig jó kedvet és optimizmust sugárzott. A Nőklub lelkes tagjaként az iskolásokat is bevonta a kulturális műsoraikba. Emlékezetesek a színpadi élőképei. Az olajos padozat már idejétmúlt, egészségtelen. 1974 tanév végén a „régi” iskola három tantermében kartársaimmal felszedtük és a TSZ építőbrigádja, beton alapra PVC burkolást készítettünk. Még a nyár végén megtörténik a két utcai épület vakolat felújítása és kőporozása /előtte 1956-banvégeztek ilyen karbantartást./ A sportpálya a Gyakorlókert sarkánál volt. Közelebb kellett hozni az iskolához. Kapóra jött, hogy a volt igazgatói kertet, Hajnal Imre nem használta. Helyén alakítottuk ki az új pályát /1973 ősze/. A gréder munkagép nyergében pedig Kiss Zsigmond, Bordás József kollégák ültek. Néhány év múlva a salakos /1975/, majd bitumenes borítást kapott. 1976-ban Hajnal Imre átköltözik a Kossuth út 1/b. pedagógus lakásba. Így lehetővé vált, hogy az iskola tanítói lakásból két tantermet és tálalókonyhát alakítsunk ki. Ezzel a tantermek száma nyolcra nőtt és 1976 telén megszűnt a váltott tanítás.

1977-ben elkészült az új vízöblítéses WC.

1977 május végén a nevelők és szülők társadalmi munkában elvégezték a napközi ebédlőjének és az előterek padlócseréjét.

1977 nyarán megtörtént az I. sz. épület /”régi iskola”/ világításkorszerűsítése. Az iskola udvarán lévő mosókonyha épületből úttörőszobát alakítottunk ki.

1977-ben szervezeti változás történt. Tiszaörs székhellyel Körzeti Általános Iskolát alapítanak. Az igazgató Tolnai József, általános helyettese: Horváth Pál. Tagintézmények vezetői: Tiszaörsön Horváth Pál, Nagyivánon: Sasvári József, Tiszaigaron Mészáros Mihály, közművelődési igazgató helyettes: Hajnal Imre. 1979-ben új tanácselnök került a Nagyközségi Közös Tanács élélre Bordás Imre személyében. Az ő kiemelkedő munkássága alatt gyarapodott legtöbbet a település és benne az iskola is.

1979-ben megtörténik a II. sz. épület /”új iskola”/ padlócseréje. Még 1974-ben Makó Menyhért /aki 1946-1949-ig Tiszaörsön tanított, majd a járási, később a megyei Művelődési Osztályon dolgozott/, régi iskolájának 40.000, -Ft-ot „utaltatott ki”. Ebből készült el a járásban másodikként a természettudományi előadóterem, amely a szakiskola beindításáig /1993/ funkcionált.

1981-ben az iskola valamennyi helyiségében megtörtént a világítás korszerűsítése /a munkákat Fazekas Sándor kunmadarasi kisiparos végezte/ Tovább folytatódott a sportpálya felszerelésének bővítése /mászó állvány, kézilabdakapu, udvari játékok stb./. A téli testnevelési órákat a régi Művelődési Ház nagytermében tartottuk, ahol bordásfalakat is felszegeltettünk. Továbbra is gondként jelentkezik a tanteremhiány, mivel a napközi működése és a politechnikai oktatás önálló tantermet igényelt. 1982-ben újabb nagy beruházásra került a sor. Megtörténik az I. és III. sz. épület beépítése. A z alapozás és a falak felhúzása teljes egészében társadalmi munkában történik, kora tavasztól a november 7-i átadásig. A férfi nevelők és a szülők szívesen áldoztak a fejlesztésre. Volt olyan eset, hogy Bóta Dezső és Kovács Barnabás szülők egész éjszaka aratás után vasárnap reggel ott voltak az építkezésen. A lapostető szigetelését a nevelők Juhász Béla szülő, Deák Sándor volt tanulónk végezték. A vakolást, kőporozást a GAMESZ építőbrigádja a PVC burkolást Lendvay Imre és Biczó Péter szülők végezték.

1982 nagyon fontos dátum a fűtéskorszerűsítés elvégzésében. A 70-es évek végéig vaskályhák üzemeltek, majd következett egy rövid olajkályha korszak. 1982-ben Morvai Ferenc Gyöngyösi „kazánkirály” brigádja szerelte a központi fűtést. Ezzel a tantermek tisztasága és a megfelelő hőmérséklet is biztosítható lett. A szeneskazánokat azután 1996-ban a gázkazánok váltották fel.

A tantermek bútorzata is folyamatosan cserélődött. A régi összekapcsolt padokat a tanulói asztalok váltották fel. Az I. osztályban továbbra is padokban ülhetnek a kicsik A következő szervezeti változás 1984. VII. 01-től lépett életbe. A Nagyközségi Közös Tanács 1984. VI. 30-tól megszünteti a Körzeti Általános Iskolát. Új intézményt alapított:

Általános Művelődési Központ /ÁMK/ közös irányításba vonta össze az általános iskolát, óvodát, művelődési házat és a közművelődési könyvtárat. Az intézmény élén egyszemélyi felelős az ÁMK igazgató áll:

ÁMK igazgatók:

- 1984 - 1987 Horváth Pál

- 1987 – 1997 Hajnal Imre

- 1997 – 2003 Bordás Józsefné

- 2003 - Pappné Tóth Márta

1985-ben lebontják az 1930-ban épült régi Művelődési Házat. Funkcióit az iskola két évre átvette, nem kis súrlódást okozva a tanítás és a közművelődés között. Az új Művelődési Otthon nagytermének belső dekorációs munkálatait Szabó László rajztanár végezte. A berendezés és a szakmai anyagok beszerzése Hajnal Imre közművelődési igazgató helyettes érdeme, szintúgy a működtetés beindítása, kiscsoportok szervezése. Az ünnepélyes átadás 1987. IX. 28-án történt. Átadást miniszteri osztályvezető helyettes végezte. Térzenét a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskola fúvószenekara adta. Este nívós kulturális bemutatók szórakoztatták a meghívott vendégeket és a falu lakosságát.

1986-ban a III. sz. épületben két új tanterem épült. Mind a nevelők, mind a szülők társadalmi munkában segítették az építkezést. Az 1987/88-as tanévben a Posta Járműtelep Szakszervezeti titkára Póta István, volt tiszaörsi diák, több mint 200.000,- Ft értékben küldött az iskolának: sportfelszereléseket, zongorákat, műszaki cikkeket.

1987-ben az Iskola udvarán elkezdődött a Tornaterem építése. Az átadása 1988-ban történt. A bekerülési költség megközelítette a hat millió forintot. Az általános iskola történetének ez volt az eddigi legnagyobb beruházása. A szülők az építkezés során 127.000,-Ft értékű társadalmi munkát végeztek. A tornaterem alapterülete 325 m2 . 1989-ben 1,5 millió forintért elkészült a hozzá kapcsolódó vizesblokk is.

Mint ahogy már említettem a szakos ellátottság mélypontja 1972 volt 14 %-al. A szakos ellátottságban 1977-től a Körzeti Általános Iskola időszakában történik jelentős változás. Tolnai József igazgató a szakos kollégákat a tagintézményekben is taníttatja. Így pl: Tiszaörsön tanít történelmet Kőszegi János /Bordás Józsefné GYES ideje alatt/, Kőműves Istvánné rajzot,  Nesuta Etelka éneket, Szilágyi Sándor fizikát, Gál Lajos kémiát.

A tagintézmények azonban nem partnert hanem rivalizáló társat látnak a másik intézményben. A tantárgyi felmérések is mindig összehasonlítják a három iskolát. Az utolsó közös tanévzáró értekezleten az igazgató beszámolójához már senki nem szólt hozzá. A tantestületben elsőként Kiss Zsigmondné kapott Miniszeri Dícséretet majd pedig Kavisánszki Józsefné.

 

9./ A Rendszerváltástól napjainkig:

Az ÁMK igazgatója 1987-től Hajnal Imre. Működési idejére esett a rendszerváltás, ami az iskola tartalmi megújítását jelentette. Az új Oktatási Törvény megváltoztatta az alapés középfokú oktatás struktúráját.

A tankötelezettség 16 év. Ehhez kívánt alkalmazkodni a 9, 10. osztályunk, amely Gazdaasszony- és Gazdászképző Speciális Szakiskolaként indult 1993- ban. A tantestület 1992. I. 09-n részt vett a Budapesten megtartott OKI által szervezett továbbképzésen. Még a télen meglátogatták a Zírcen működő Gazdaasszonyképzőt. 1992. II. 02-án dr. Trencsényi László kandidátus tartott a tantestületnek előadást. „A jövő iskolája” címmel. A szakiskola első tagozatvezetője és osztályfőnöke Jobbágyné Szalontai Irén tanítónő volt,aki az egészségügyi gyakorlati ismereteket is tanította. Zabolai Sándorné a sütés-főzésvendéglátás ismereteinek oktatója. Szakács Lászlóné szabás-varrást, Hatta Józsefné pedig gépírást oktatott. 1995. IX. 15-én 9.osztály 17 fő, 10.osztály 17 fő. Jelenleg 9., 10., 11., 12., évfolyamon OKJ-s szakácsképzés folyik. 1992-2002-ig önkéntes házi vizsga rendszer működött. Az 1992/93-as tanévtől 4., 6., 8. osztályos tanulók ún. nívócsoportos oktatásban részesültek.

 

Nyelvtanítás:

A rendszerváltással megtört az orosz nyelv hegemóniája. Fónagyné /Richterné/ Gál Hedvig magyar-orosz szakos kartásunk előbb középfokú német nyelvvizsgát tett, majd a debreceni Kossuth Lajos Egyetemen középiskolai nyelvtanári képesítést szerzett.

Az angolt először Kádár Csabáné szakköri, majd 1991-től tanórai keretbe tanította. Őt követte Törökné Csepregi Erika /1994-től/ aki tanítói szakja mellé angol nyelvtanári képesítést szerzett /Gyes ideje alatt többen helyettesítették: Kelemen Imréné, Molnár Katalin, Pethő Timea, Papp Márta/.

 

Zenei nevelés:

Az 1993/94-es tanévtől önálló zeneiskola működött:

1992. X. 01. 20 fő 1 oktató,

1993. X. 01. 28 fő 2 oktató,

1994. X. 01. 54 fő 4 oktató,

1995. X. 01. 55 fő 4 oktató.

Jelenleg szolfézsoktatás és zongoratanítás folyok, melyet a tiszafüredi zeneiskola tanárai végeznek /Benke Éva, Vadász Mónika/

 

Számítástechnika:

Az első PC a 80-as évek közepén jelent meg az iskolában. Azután gyarapodott az eszközállomány. 1997től már megjelentek a Pentium 1 gépek is. Jobbágyné Szalontai Irén és Tokajiné Gáspár Edit elvégezték az Informatika szakot, így a szakos ellátottság tökéletes. A régi nevelői szobából a 2005/2006-os tanévre átköltözött az informatika oktatás az un. Varrós terembe, új bútorzatot és eszközöket kapott. Az idén már másodszor rendezzük meg a Tiszamenti Regionális Iskolaszövetség területi informatikai versenyét.

 

Az 1990. utáni főbb tárgyi fejlesztések:

- 1992: előkészületek a szakiskola fogadására /az I. és II. sz. épületek tantermeinek

átalakítása/,

- 1993. tetőtér beépítése az 1982-ben épült lapostetejű épületen,

- 1993. nevelői szoba és igazgatási blokk átadása,

- 1993. az I. és II. épületekhez nyitott tornác építése.

- 1995. a sportudvaron befejeződik a Tanműhely építése,

- 1996. lambéria az I. sz. épületben,

- 1996. áttérés gázfűtésre,

- 1996. az udvar parkosítása,

- 1996. gyakorlókert – üvegház- szerszámkamra építése.

Szakkörök:

- A 70-es években jól működött a Bordás József által vezetett KRESZ-LÖVÉSZszakkör,

- Jobbágy Sándorné az alsósoknak táncszakkör vezetett,

- Jobbágyné Szalontai Irén vöröskeresztes szakkört vezetett.

- 1984/85-ben működő szakkörök:

o kis fizikusok,

o képzőművészeti /rajz/

o sport,

o természetbarát.

- 1990/91-ben:

o társadalomtudományi,

o természettudományi,

o nyelvi /angol, német/

o művészeti,

o sport.

A szakos ellátottság alakulása

1991/92 90,2 %

1992/93 93,2 %

1993/94 87,4 %

1994/95 81,3 %

1995/96 82,8 %

Jelenleg minden tantárgyat szakos nevelő tanít.

A szabadidős tevékenységek jelentős részét 1992-ig a 2646 sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat végezte. Tevékenysége még 14 év távlatából is olyan mélyen él a köztudatban, hogy iskolatörténetben egy külön pontot szánok az emlékek megőrzésére!

 

10./ A 2646 sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat története:

Az úttörőmozgalom története visszanyúlik a Tanácsköztársaság idejére. A mozgalom a II. Világháború után a MKP befolyása alá kerül. A pártállam kiépítésének menetébe a mozgalom országos kiépítése is láncszem. 1948. VI. 17-én összeült az Országos Pedagógiai Naggyűlés. A határozatának egyik megfogalmazása: „Az úttörőmozgalom célkitűzése, hogy gyermekeinkből a legjobb hazafiakat a legjobb állampolgárokat, a szocializmus élenjáró harcosait, egyszóval, szocialista embert neveljen”.

A diktatúra közben kiteljesedett:

- 1948. VI. 12-14 MDP megalakulása,

- 1948. VI. 16. Az iskolák államosítása

- 1948. IX. 06. Az AVH megalakulása /a párt vasökle/

- 1948. XII. 16. Mindszenthy József esztergomi prímás érsek letartóztatása.

Ilyen országos előzmények után Tiszaörsön is megalakult az Úttörőcsapat 1948. szeptemberében. A névválasztásban a Petőfi Centenáriumi év játszott fő szerepet. Így lett Tiszaörsön Petőfi Sándor a csapa névadója. A 2646. számot csak később kapták meg az Országos Úttörőelnökségtől. A Petőfi névbe nem lehetett belekötni. Őt minden rendszer kisajátította. A kommunista diktatúra a forradalmiságát emelte ki. Az első csapatvezető Halász Vince tanító, poroszlói születésű, aki Kun Lendvay Rudolfnál lakott albérletben. Az akkori tiszaörsi focicsapat szélsebes balszélsője volt. Jelenleg Egerben él nyugdíjasként. 1949. I. 24-i havi úttörőjelentés az 1948-as Karácsonyi Ünnepségről:

Műsor:

o Az igazgató ünnepi beszéde,

o Sztálinnak hála …ének: Énekkar,

o Szavalat /A központi műsorfüzetből/ Szavalt: Váczi Erzsébet úttörő,

o Sztálin téged köszöntsön az élet …ének, előadja: énekkar,

o Betlehemes játék /a Pajtás újságból/,

o Szavalat /Központi műsorfüzetből/, szaval: Nagy Éva IV. osztályos tanuló,

o Halász Vince beszéde,

o Köszöntő szavalat az SZMK-nak, szaval: Aranyi Irén csapattitkár,

o Már új reménység sarjad ének, előadja: énekkar,

o SZMK elnök zárszavai /Fülöp Jánosné MDP tag/

o Ajándékok kiosztása.

1949. V.01-én az Úttörőcsapat jelmondatos táblákkal vett részt a községi felvonuláson és ünnepségen. Az iskola tánccsoportja is szerepelt /fénykép/. 1949. V. 08-án megünneplik az Anyák napját. A fogadalomtétel szövegét lásd: mellékletben! 1949. V. 15. „Népfrontos” választások. Az Úttörőcsapat mozgósít, lelkesít, műsort ad. 1949. nyara VIT- Budapest. /VIII.14-28/

„Hegyek-völgyek között zakatol a vonat.

Én a legszebb lányok közül téged választalak,

Egy a jelszó: tartós béke! Állj közénk és harcolt érte!

Hegyek-völgyek …”

Míg tartott a VIT az úttörők minden délután 16,00-18,00 óra között díszőrséget álltak az iskola kapujában. 1950-ben Szovjet mintára /Ifjú Gárda/ Csapat Gárdát kellett létrehozni. Január 3-9-ig a Gárdának Halász Vince csapatvezető, Turán Béla igazgató és Horváth Béláné tanítónő tanfolyamot tartottak. /60/ Az 1950. VIII. 25-i úttörőjelentés az alábbiakról számolt be:

Nyári táborozás:

- 9 napos a tiszaörsi fürdőben,

- anyagi alap, 510,- Ft /Községi Tanács FMSZ/

- MNDSZ biztosította a gyümölcsöt,

- SZMK tésztákat készített és főzött,

- Program: politikai kiselőadások, játék, sport, tábortűz és minden este riadó! Éberség! - Létszám: 18 fiú és 7 lány.

A Klérus részéről támadást nem észleltünk. Minden erőnkkel azon küzdünk, hogy ifjúságunk mentes legyen a fejlődés akadályozó klerikális reakció minden befolyásától /61/ Az 50-es évek gyűjtési akciói csapatkeretben zajlottak. Csillebérc és más táborok fogadják a legkiválóbb úttörőket. 1950-ben Kartik Béla Csillabércen táborozik. A helsinki Olimpia után jelentősen fellendült az úttörősport. Irányítója Szalay József, aki ekkor a Csapatvezetői tisztséget is betöltötte. Felesége a tánccsoporttal aratott szép sikereket. Az úttörőcsapatot minden politikai akcióba bevonják!

- Tiltakozás a koreai háború ellen,

- Jegyez több békekölcsönt!

- Teljesítsd 120 %-ra a beadási kötezettségeket!

1949. IV. 04-én megindult a Munkára Harcra Kész /MHK/ mozgalom.

Ebben az úttörők is részt vettek. 5 alapkövetelmény volt:

1./ Elmélet,

2./ Ruganyosság,

3./ Ügyesség,

4./ Gyorsaság,

5./ Erő.

A megfelelő szinteket arany, ezüst és bronz fokozatokkal jutalmazták. Ebben az időben komoly hiba volt, hogy az iskolai és úttörőmunka teljesen összemosódott. 1957. februárjában megalakult a Magyar Úttörők Szövetsége: Kiadta a jelszót: Előre az

úttörőcsapatok megújhodásáért! E témakörben a Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya körlevelet adott ki, amely tartalmazta a megújhodás irányelveit. /62  A továbbiakban csak az országos akciókat sorolom fel, amelyekbe az 2646 sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat is bekapcsolódott. Ezek az akciók egy-egy úttörőév politikai tartalmát határozták meg. Ma 15 évvel a rendszerváltás után furcsának tűnik, de akkor az úttörőmunkát a pedagógusok az iskolai élet természetes és rendszeres velejárójának tartották. Az osztályfőnökök egyben rajvezetők is voltak! Országos akciók:

- 1959: „A Forradalom Nyomolvasói Mozgalom” /1919-es események helyi

felkutatása/

- 1964: „Úttörő expedíció a jövőbe” /Tiszaörs és hazánk felszabadulásának 20.

évfordulója/

- 1965: „Úttörők a hazáért” /Szolidalitás Vietnamért/

- 1966: „Vörös zászló hőseinek útján”

- 1968: „Csapatzászló becsületéért”

- 1969: „Forradalom Lángjai” /1919-1969/

- 1970: „Szabad hazában Lenin Útján” /Lenin születésének 100. évfordulója/

- 1970: V. 29-31. „R-25-100” Országos Riadó

- 1973: „A néppel tűzön-vízen át” /Petőfi születésének 150. évfordulója

- 1975: „Őrízzük a lángot” /1945-75/

- 1976: „Együtt egymásért”

- 1977: „Riadó 77”

Bár az úttörőszervezet mindig is politikai szervezet volt a gyerekek szívesen emlékeznek vissza az itt eltöltött időkre.

Csapatvezetők:

- Halász Vince /1948/, Mogyorósi Ottó, Szalay József, Uszkay Szilveszter, Czövek

László, Baranyai Géza, Barta Veronika, Kiss Zsigmondné, Ökrös Bálintné, Hajnal

Imre, Bodó Mária, Bordás Józsefné Szabó László /1992/.

Csapattáborok: 1950: Tiszaörs-Fürdő, 1959: Várkút-Zempléni- hegység, 1965.

Bükkszentkereszt /Fehérkőlápa/, 1966: Síkfőkút, 1967: Balatanarács, 1968: Sikonda,

Szigliget, 1959: Parádfürdő, Balatonboglár, 1971: Balatonarács, Eger, 1972: Dunaalmás,

Vajdácska, 1975: Kisoroszi, 1977: Nagyvisnyó, 1779. Nagyvisnyó, 1980: Káptalanfüred.

Az 1990-es évektől rendszeressé váltak a tiszaörsi Fürdőben tartott helyi táborok. Csak 2005 nyarán nem volt jelentkező. A csapattitkárok továbbképzését Zánkán végezték /1985-ben Horváth Zoltán vett részt ezen!/

Hagyományaink:

Az 1992-ben megszűnt úttörőcsapat helyét a Diákönkormányzat /DÖK/ veszi át. Első vezetőjük Jobbágyné Szalontai Irén, majd Hodosné Kerner Julianna. Jelenleg Richterné Gál Hedvig fogja össze és irányítja a szervezetet, amely az osztályok által delegált 2-2 főből áll. Főbb tevékenységünkel a hagyományainkat is ápolják. Ezek:

- decemberi kulturális műsor /KI-MIT-TUD, TÁTIKA, GÁLA, Miénk a színpad/

/A 2003-as kulturális bemutatón a nyolcadik osztály a Családi kör c. jelenetével olyan sikert aratott, hogy következő évben 2 neves gimnáziumban is bemutatták, Varga Katalin Gimnázium Szolnok, Pásztorvölgyi Gimnázium Eger./

- karácsonyi szavalóverseny,

- gyümölcszsúr,

- Farsang,

- Március 15. október 23-i ünnepségek,

- Karácsonyi szavalóverseny,

- Április 11. A költészet napja.

- Anyák napja,

- Gyermeknap,

- Madarak és Fák napja,

- Sportnap,

- Balkay napok,

 

1996-ban ünnepelte iskolánk fennállásának 250. évfordulóját. Ekkor vette fel iskolánk a Balkay Pál nevet. Balkay Pál 1781. VI. 20. Tiszaörs-1846. VI. 13. Eger. Apja: Der Balkay Márton, Anyja: Szür Julianna: Ő, testvére volt Szür Ferenc plébánosnak, aki 1769. márciusától 1797. márciusáig volt Tiszaörs plébánosa. Balkay Pál kiváló oltárfestő volt /Füzesabony, Felsőtárkány, Andornaktálya stb/. Főbb műveinek reprodukciói a Balkay falon láthatók /I. sz. épület folyosója/. 2005-ben jelentkezett egy leszármazottja, aki résztvett a tanévnyitó ünnepségünkön /Balkay Lóránd/.

2000. A millenniumi évhez kapcsolódóan reprezentatív Iskolatörténeti Kiállítást készítettem. A tanulók iskolatörténeti rejtvénypályázaton értékes díjakat nyertek! 2006. Készülőnk a 260 éves évfordulóra. E papírra vetett sorokat szeretnénk kiadvány formájában megjelentetni. Az Iskolatörténeti kiállítási anyagot felfrissítve ismételten bemutatni. Négyfordulós iskolatörténeti rejtvénypályázatot készítek a tanulóknak. Volt tanárok és diákok találkozóját szervezi meg az iskolavezetés.

2003-tól az ÁMK élén Pappné Tóth Márta áll. Alapkoncepciója, iskolánk névadójához méltóan, a művészeti nevelés továbbfejlesztése. Ezért már második éve szakos kolléga tanítja az éneket /Benke Éva a tiszafüredi zeneiskola tanára /és zeneiskolai előképzésként szolfézst oktat. Keresztyénné Nagy Mariann tanítónő II. éves a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola rajz szakán. Nagy Csaba hivatásos néptáncoktató második évben oktatja a tiszaörsi gyerekeket. Az Ő tevékenységük meglátszik az iskolai élet hétköznapjaiban /dekorációk, faliújságok, iskolai és községi ünnepségek színvonala/

Jelenleg a NAT és a Kerettanterv határozza meg a MIT? és az új Oktatási törvény a HOGYANT? PEDAGÓGIAI PROGRAMUNKAT kiegészítettük a környezetvédelmi, az egészségnevelési és fogyasztóvédelem feladat meghatározásaival. Az alsós Munkaközösség vezetője: Jobbágy Sándorné, a felsősé: Horváth Pál. Tagja vagyunk a Tiszafüred Zrínyi Ilona Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat központtal működő Tiszamenti Iskolaszövetségnek. Továbbképzéseiken rendszeres hallgatók vagyunk. Az általuk szervezett tanulmányi és sportversenyeken megállják helyüket a tiszaörsi gyerekek. A számítástechnikai versenyt már második alkalommal Tiszaörs szervezi.

Az iskola létszáma évről évre csökken:

1950- 400 fő,

1960- 340 fő,

1970- 235 fő

1980- 151 fő,

1990- 170 fő,

2005- 102+ 51 fő szakiskolai tanuló.

Az átlagos osztálylétszám: 13 fő!

A település népességmegtartó képessége kicsi, magas a munkanélküliek aránya, a fiatalok a nagyvárosokban keresik a megélhetésüket! Néhány éven belül a Tiszamenti Iskolaszövetségen belüli integráció lehet a megoldás. ”Ne hagyjátok a Templomot és az Iskolát …” írta Vass Albert erdélyi magyar költő. Ezen a téren nagy felelőssége lesz a 2006-ban megválasztandó új polgármesternek és képviselő testületnek.

És a mi felelősségünk a mindennapok becsületes munkájában rejlik. Kiváló elődeinkre emlékezve végezzük oktató- nevelő munkákat tanulóink érzelmi értelmi és erkölcsi gyarapodásának érdekében.

 

11./ Az utolsó szó jogán:

1968-ban kerültem Tiszörsre. Ez a 38-i tanévem. Voltam sokféle beosztásban. Tettem a dolgomat. Szenvedélyemmé vált az iskola múltjának kutatása. Írásos dokumentumok mellett a régi munkatársaim és a falu öregjeinek az elbeszélései is beépültek emlékezetembe. Ajánlom e kiadványt az idősebbeknek, hogy iskolás emlékeiket elevenítsék fel, és ajánlom fiataloknak, hogy vegyenek példát azokról a régiekről, akik sokkal nehezebb időkben is becsülettel végezték a dolgukat.

A Mellékletekben bemutatom azokat a dokumentumokat, amelyek jól egészítik ki az írásos anyagot. De természetesen a 2000-ben elkészített kiállítási anyag az, amely a képek segítségével legjobban hat az érzelmekre. A jövő tervezéséhez a múltba kell tekintenünk. A visszatekintésben nagy segítségemre volt Ágfay esperes könyve és a Tiszaörs múltjával foglalkozó Tanulmánykötet. Ahhoz, hogy az ember egy települést sajátjának érezzen, azért tenni is kell! Tamási Áron így adja a kulcsszót hőse szájába:

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”.

Én úgy érzem Tiszaörsön otthon vagyok. A többit az olvasóra bízom.

Tiszaörs, 2006. január

Horváth Pál tanár

Balkay Pál Általános Iskola és Szakiskola

 

12./ Jegyzetek, források:

1./ Tiszaörs Tanulmányok a falu múltjából /80. oldal/

2./ Ágfay Antal: Tiszaörs egyházának története 1990. /7-8 oldal/

3./ Tiszaörs Tanulmányok a falu múltjából /77 oldal/

4./ Tóth Dezső 1942. A Heves Nagykunsági Egyházmegye múltja, Jászkunság 1970/4.sz.

/182-184/

5./ Tiszaörs Tanulmányok a falu múltjából /193-194 oldal/

6./ Tóth Dezső: 1942. A Heves Nagykunsági Egyházmegye múltja, Jászkunság 1970/4.sz.

/182-184/

7./ Tiszaörs Tanulmányok a falu múltjából /197-198 oldal/

8.-9./ Tiszaörs Tanulányok a falu múltjából /240-241-242 oldal/

10./ Balogh Lajos Tiszaörs története 1970 /2 oldal/

11./ Tiszaörs Tanulmányok a falu múltjából /248 oldal/

12./ Tiszaörs Tanulmányok a falu múltjából /251 oldal/

13./ Balogh Lajos Tiszörs története 1970. /6 oldal/

14./ Ladányi Miksa. 1936. Heves Vármegyei Ismertető és adattár

15./ Tolnai Világlap Kiadványa /285 oldal/

16./ Balogh Lajos Tiszaörs története 1970. /10 oldal/

17./Balogh Lajos Tiszaörs története 1970 /36 oldal/

18./ Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777. /78.p./

19./ Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777. /174.p./

20./ „Szent Anna tisztelete” imakönyv az 1700 évekből /111.p./

21./ Tiszaörs Tanulmányok a falu múltjából /303 oldal/

22./ Mészáros István: Ratió Educationis 1777-i és 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása,

Akadémiai Kiadó Budpest, 1981. /43.p, 67-68.p/

23./ Tiszaörs Tanulmányok a falu múltjából /311 oldal/

24./ Tiszaörs Tanulmányok a falu múltjából /307 oldal/

25./ Tiszaörs Tanulmányok a falu múltjából /309 oldal/

26./ Ágfay Antal Tiszaörs Egyházának története 1990. /61.oldal/

27./ Tiszaörs Tanulmányok a falu múltjából /309 oldal/

28./ Tiszaörs Tanulmányok a falu múltjából /311-312 oldal/

29./ Horváth Mária és Horváth Pál levelezése alapján 2000

30./ Bakos Ignác Végbizonyítványa alapján /1915/

31./ Kerekné Zám Edina-Horváth Pál: 250 éves a tiszaörsi oktatás 1996 /18-19 oldal/

32./ Tassi Imréné tiszaörsi lakos elbeszélése alapján /1996/

33./ Bakos Klára bizonyítványa alapján /1944/

34./ Lengyel Bálint és felesége elbeszélése alapján /1996/

35./ Iskolai Törzskönyv, Bakos Ignác Végbizonyítványa alapján /1915/

36./ Iskola Törzskönyv, Tóth Jánosné elbeszélése alapján /1996/

37./ Iskolai Törzskönyv, Bendő Zoltán, Bakos István elbeszélése alapján /1996/

38./ Iskolai Törzskönyv, Horváth Mária és Horváth Pál levelezése alapján 2000

39./ Az iskola iratai 1945.

40./ Az iskola iratai 1945.

41./ Az iskola iratai 1949.

42./ Anyakönyv 1948/49.

43./ Az iskola iratai 1950.

44./ Az iskola iratai 1950.

45./ Nemes János: Rákosi Mátyás születésnapja, Lány Kiadó 1988.

46./ Czövek László volt tiszaörsi tanár visszaemlékezése, Kerekné Zám Edina-Horváth Pál:

250 éves tiszörsi oktatás 1996 /84-87 oldal/

47./ 50 éves a tiszaörsi Sportegyesület /1999/

48./ Lendvay László visszaemlékezéséből /1996/

49./ Az iskola iratai /1956/

50./ Az iskola iratai /1957/

51./ Horváth Mária és Horváth Pál levelezései alapján /2000/

52./ Az iskola iratai /1957/

53./ Az iskola iratai /1958/

54./ Az iskola iratai /1958-1959/

55./ Az iskola iratai /1961-1962/

56./ Az iskola iratai /1963/

57./ Az iskola iratai /1972/

58./ Ez az időszak már a munkásságom idejére esett

59./ Az iskola iratai /1949/

60./ Az iskola iratai /1950/

61./ Az iskola iratai /1950/

62./ Az iskola iratai /1957/

 

Felhasznált irodalom, forrásmunkák:

1./ Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között Akadémiai

Kiadó Budapest, 1981.

2./ Mészáros István: Ratio Educationis 1777-i és 1806-i Kiadás magyar nyelvű fordítása.

Akadémia Kiadó Budapest, 1981.

3./ Balogh Lajos: Tiszaörs története 1970.

4./ Ladányi Miksa: Hevesvármegyei ismertető és adattár 1936.

5./ Tiszaörs-Tanulmányok a falu múltjából 1992.

6./ Ágfay Antal: Tiszaörs egyházának története 1990.

7./ Návai István volt iskolaigazgató feljegyzései.

8./ Horváth Pál volt iskolaigazgató feljegyzései.

9./ Az iskolai irattár anyagai, Iskolai törzskönyvek, Az Úttörőmozgalom iratai, Tanév végi

beszámolók, Nevelési értekezletek anyagai,

10./ Kerekné Zám Edina-Horváth Pál: 250 éves a tiszaörsi oktatás, Fejezetek az iskola

történetéből /1996/

11./ A tiszaörsi lakosok között végzett gyűjtőmunkám felhasználása

Tiszaörs adatközlői:

Lengyel Gábor, Tassi Imréné, Lendvay Gyula, Tóth Imre, Tóth Béla és felesége Etelka néni,

Zám György és felesége, Bendő Zoltán, Tóth Jánosné, Tassi Károlyné, Lengyel Tamás,

Lengyel Bálin és felesége, Lengyel Mihály és felesége, Antal Sándorné, Bakos István.

 

Heves Vármegyei ismertető és adattár 1936. TISZÖRS

Ladányi Miksa:

A LAKOSSÁG SZÁMA: 2408. Ezek közül 2336 római katolikus, 62 református, 3

evangélikus, 1 görög katolikus, 5 izraelita, 1 egyéb. Anyanyelvre nézve mind magyarok.

Lakóházaink száma: 534.

A község területe: 6435 kh. Ebből 4732 kh szántó, 356 kh rét, 905 kh legelő, 2 kh erdő, 69 kh

szőlő, 69 kh kert, 302 kh terméketlen.

Vasútállomása: Kunmadaras.

Posta, Távírda, Csendőrség helyben.

Főszolgabírói Hivatal, Járásbíróság Tiszafüreden

Péütig.törvényszék- Eger,

Főjegyző: Ambrus Lajos

Írnok: Smigura Margit

Kisjegyző: Lendvay Imre

Kisbíró: Müller Gáspár

T.biró: Smigura Bálint

Közgyám: Jobbágy Lázár

Pénztárnok: Szabó Gyula

Plébános: Mikula Máyás

Segédlelkész: Gáspár Márton

Tanítók: vitéz Horváth Béla, vitéz Horváth Béláné /Erdélyi Paula/ Veres József, Turán Béla,

Mártonffy Erszébet

Orvosok: Dr. Boróczi István, Dr. Steiner Sándor

Szülésznők: Papp Sándorné, Csepreghí Péterné

Postamester: Zsiga Hilda

Kereskedelmi kisgazdakör, Elnök: Bakos Károly

Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Elnök: Mikula Mátyás

Levente Egyesület, Elnök: Ambrus Alajos, főoktató: Turán Béla

Vadász Társaság, Elnök: Mikula Mátyás

Hangya Fogy. Szövetkezet, Elnök: vitéz Horváth Béla

Gyógyszertár: Rábel Imre

Iparvállalatok: Schriber és Staumf malom

Egyesült szeszfőzde, Elnök: Mikula Mátyás

Kereskedők: Kovács Béla, Nagy Márton, Jobbágy Béla, Zemniczki József, Deutsch Zoltán,

Sághy Vendel, Szendrey Ferencné, Szakács Illés, Hutera Imre, Molnár Istvánné, Szatmári

Kálmánné.

Iparosok: Fekete Elek, Molnár Mihály, Szabó Gyula, Tóth Kálmán, Nagy Bálint, Sípos

Rudolf, Joó Boldizsárné, Tóth Rudolfné, Varga Józsefné, Veress Bertalan, Müller László,

Lengyel Elek, Makó Gáspár, Jobbágy Jakabné, Szalay Imre, Szabó Károly, Tardi István,

Király András, Szakácsi Gyula, Soltész Rudolf, Falcsik Gyula, Lövei Béla, Lengyel

Boldizsár, Rigó Zsigmond, Szabó Rudolt, Mándoki Jánosné, Baliga Rudolf, Ifj. Mihalcsik

István.

30 kh felüli birtokosok: Mikula Mátyás, Dr Steiner Sándor, Szakács Márk, Jobbágy Kálmán,

Lendvay Elek, Lendvay Rudolf, Fekete Aladárné, Jobbágy Béla, Lengyel László, Gólya

Boldizsár, Bendő Béla, Lendvay József, Bakos Károly, Szabó Antalné, Lengyel Gyuláné,

Szabó Flórián, Zám Flórián, Bendő János, Veres József, Csörgő István, Jobbágy Lukács,

Jobbágy Jakabné, Müller István, Lengyel Bálint, Lengyel Ignáczné, Bakos Vince, Sági

Antalné, Jobbágy Lázás, Zám Ignéczné, Sági Gyula, Sági Ignáczné, Hirtelen István, Szakács

Márton, Szakács Elek, Zám Kálmán, Müller Gáspár, Mihalcsik Ignáczné.

Nyugdíjasok: Dr.Steiner Sándor, Szabó Imre, Szabó András, Kiss József, Agócs Dezső.

Vitézek: Horváth Béla, Sári István, Jobbágy Gábor

 

Az iskola igazgatói:

A Római Katolikus Elemi Népiskola korában a mindenkori plébánosok:

Szür Ferenc 1769-1779

Györkey István 1797-1800

Telekessy János 1800-1815

Varga Antal 1815-1823

Bogács János 1823-1827

Simonyi József 1827-1850

Kanizsay Károly 1850-1886

Törcsváry Tivadar 1887-1914

Szepessy Antal 1914-1919

Mikula Mátyás 1919-1944!

Turán Béla 1945-1957

Návai István 1957-1972

Horváth Pál 1973-1987

Hajnal Imre 1987-1997

Bordás Józsefné 1997-2003

Pappné Tóth Márta 2003-2007 (az iskolatársulás következtében a státusz: intézményvezető-re változik)

intézményvezető: Pappné Tóth Márta: 2007-

 

Az iskola igazgatóhelyettesei:

Beállításuk 1950-től történik:

Hevessy Zoltánné 1950-

Mártonffy Erzsébet 1951-

Horváth Béláné 1952-1955

Sári Julianna 1956

Horváth Béláné 1957

Szalay József 1958-1966

Baranyai Géza 1966-1973

Hajnal Imre 1974-1975

Nincs 1975-1976

Csecskedi Lajos 1976-1966

Hajnal Imre 1977-1984

Jobbágy Sánorné 1984-1989

Bordás Józsefné 1989-1997

Jobbágyné Szalontai Irén 1997-2001

Jobbbágy Sándorné 2001-2003

Jobbágyné Szalontai Irén 2003-2007 (az iskolatársulás következtében a státusz megszűnik)

Tiszaörsön tanítottak:

1746 egy tanító végzi az oktatás /református/

1762 t tanító oktat, a lányokat Fogács Erzsébet /református/

1766 két tanító, Cserényi István rektor /tanító/ református, Király István leánytanító,

református /püspöki parancsra, karhatalommal távolították el őket/,

1770 Herint András katolikus tanító 12 gyerekeket oktat

1828 egy kántortanító és egy fiatal segédtanító oktat

1847 Pataki András kántortanító oktat

1884-1894 I. osztálycsoportot Chikán Antal tanító

II. osztálycsoportot segéd-, kinevezett vagy helyettesítő tanítók tanítják:

Kuzsárszky Bertalan, Erdősy Gyula, Róth György, Pap Endre, Plank József

1894-től három csoportban folyik az oktatás:

I. osztály: Erdélyi Ferenc kántortanító 1919-ig /1890 és 1894 között Köteleken

tanított/,

1919 és 1926 között Koháry István kántortanító volt 2-3 évig.

II. osztály: 1 évig Szalai Anna, majd Hosszúné Kuglics Erzséet, aki a III.

osztályt is tanította 1926-ig

IV-VI osztály: Plauh József 1910-ig. 1910-től Horváth Béla. Katonáskodása

idején őt Porezsánszki Mária és Major Beatrix állami tanítók helyettesítik.

1926 Horváth Bélánét /Erdélyi Paula – Erdélyi Ferenc kántortanító lánya /Erdélyi Paula –

Erdélyi Ferenc kántortanító lánya/ az Iskolaszék kinevezi a III. sz. álláshelyre.

1926 Veres József kántortanító kinevezése

1930 Ducza Anna tanította 1 évig a III. osztályt

1932 Mártonffy Erzsébet tanítónő kinevezése

1933 Turán Béla tanító kinevezése

 

A tantestület 1936-ban:

I. osztály: Veress József /1926-1949/

II. osztály: Mártonffy Erzsébet /1932-1963/

III. osztály: vitéz Horváht Béláné /Pötyi néni 1926-1960/

IV. osztály: Turán Béla /1933-1957/

V-VI. osztály: vitáz Horváth Béla /Tatyi bácsi 1910-1946/

 

1945-től Tiszaörsön tanítók:

Turán Béla 1933-1957 /1946-1957-ig igazgató/

Makó Menyhért 1946-1949

Tamkó Árpád 1946-1948

Galbács Erzsébet 1947-1969

Szabó Erzsébet 1948-1949

Hangay Kálmán 1948-1949

Sankovics Mária 1949-1951

Csáder Margit 1949-1951

Hevessy Zoltánné 1949-1950

Halász Vince 1949-1951 /ő volt az első csapatvezető/

Mogyorósi Ottó 1949-1953

Pethes László 1950-1952

Pethes Lászlóné 1950-1952

Hovodzák Aranka 1951-1954

Kovács János 1951-1953

Sári Julianna 1951-1958

Hájas Magdolna 1952-1957

Bényi Árpád 1952-1953

Molnár Anna 1952-1956

Lantos Magdolna 1953-1956

Szalay József 1953-1966

Szalay Józsefné 1953-1966

Horváth Anna 1953-1956

Gál Lajos 1954-1956, 1978-1982, óraadó: 1984-1988

Serfőző Franciska 1955-1956

Baranyi Géza 1955-1974

Uszkai Szilveszter 1955-1960

Czövek László 1955-1962

Czövek Lászlóné 1955-1962

Morvai Ilona 1956-1959

Nagy Mária 1956-1959

Kovács György 1957-1959

Návai István 1957-1973 igazgató

Návai Istvánné 1957-1971

Bús Terézia 1959-1961

Fekete Jolán 1959-1960

Baranyi Endre 1959-1961

Árvai János 1960-0962

Fejér Géza 1961-1963

Kollát Józsefné 1962-1963

Bana Lajosné 1962-1971

Barta Vera 1962-1968

Dósa Éva 1963-1966

Hajmási Ildikó 1963-1968

Bana Lajos 1963-1971

Andrássy Judit 1963-1965

Návai Ágnes 1965-1967

Kiss Zsigmond 1966-1986

Kiss Zsigmondné 1966- /1990-től Szalontay Zoltánné/

Szöghy Valéria 1966-1974

Horváth Pál 1968-

Hajdú István 1968-1969

Sípos Mária 1968-1972

Kende Mária 1968-1969

Veres Róza 1968-1969

Ökrös Bálintné 1969-1973

Ifj. Sasvári József 1969-1970

Eszenyi Éva 1970-1971

Bordás József 1971-2005

Bordás Józsefné 1971-

Nagy János 1971-1975

Vincze Imre 1972-1974

Menyhárt Emma 1972-1974

Hajnal Imre 1973-2005

Lipták Márta 1973-1974

Szabó Albertné 1974-1975

Jobbágy Sándorné 1974-

Bodó Mária 1974-1989

Kurucz Mária 1974-1975

Nagyné Lendva Erika 1974-

Vincze Julianna 1974-1979

Kiss Klára 1975-1976

Petrovics Julianna 1975-1980

Jobbágyné Szalontai Irén 1976-

Csecskedi Lajos 1976-2002

Csecskedi Lajosné 1976-1988

Kavisánszki Józsefné 1976-

Tolnai József 1977-1984 /a körzeti iskola igazgatója/

Kőszegi János 1977-1978 óraadó

Kőműves Istvánné 1978-1980 óraadó

Tóth Ildikó 1979-1984

Bordás Imréné 1979-1994 /elhalálozás miatt/

Netusa Etelka 1979-1984 óraadó

Szilágyi Sándor 1980-1984, 1993-1994 óraadó

Takáts Béla 1981-1983 óraadó

Takátsné Szatmári Margit 1981-1983

Bakó Róza 1982-1983

Szabóné Luzsi Ágnes 1984-1988

Kántor Andrea 1984-1985

Péter Péter 1984-1985

Oláh Anikó 1985-1986

Dósa Rozália 1985-1987

Unicsovics Julianna 1985-1986

Szabó László 1981-1984 óraadó, 1986-1993

Szabó Lászlóné 1986-1993

Hatta József 1987-1991 óraadó

Hasznosné Hasilló Julianna 1988-

Richterné Gál Hedvig 1988-

Nyeste Ildikó 1988-1990

Ser Szílvia 1989-1990

Ifj. Bordás József 1990-1991, 1998-

Kádár Csabáné 1990-1993

Gáspárné Tokaji Edit 1992-

Dr. Lovász Józsefné 1993-1997

Hodosné Kerner Julianna 1993-

Kelemen Imréné 1993-1994 óraadó

Szakácsné Csurgó Erzsébet 1993-1994 óraadó

Zabolai Sándorné 1993

Szakács Lászlóné 1993

Törökné Csepregi Erika 1994-

Szilágyiné Nemcsik Edit 1995-1996

Bereczki Elvira 1996-1997

Potornai Judit 1996-1997

Fazekas Zsuzsanna 1997-2004

Bakos Gábor 1977-1999

Magyar Beatrix 1998-1999

Kádár Ottóné 1997-2000

Keresztyénné Nagy Mariann 1999-

Kovácsné Dr. Szigeti Klára 1999-2000

Oláh Itvánné 1999-2003

Bóta Gyuláné 2000-

Csesznok Béláné 2001-2002

Molnár Katalin 2002-2004

Pappné Tóth Márta igazgató 2003-

Mákos Mária 2003-

Fáiánné Jámbor Éva 2003-

Bánffy Anikó 2004-2005

Pető Tímea 2004-2005 /I. félév/

Benke Éva 2004-

Dr. Balogh Sándor 2004-2005

Papp Márta 2005-2006

vissza